Hálaadó istentiszteleten áldották meg az észak-erdélyi Bethlen református templomának a magyar kormány támogatásával restaurált orgonáját vasárnap.
A Beszterce-Naszód megyei kisvárosban, a Bethlen grófi család észak-erdélyi ágának ősi fészkében ez alkalomból Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. „Aki idegen földön is tudja Istent dicsérni, vallást tesz arról, hogy számára nincsen idegen föld” – fogalmazott a szórványhelyzetre, az elvándorlásra utalva. Emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán sok vita volt, van arról, hogy kié a föld, ki volt előbb, sok véres közdelem folyt emiatt. A Szentírás szerint Istené, nem pedig az emberé, és ha ezt elhiszi, már nem lesz idegen rajta – mondta a püspök.
Rámutatott: az orgona a közösséget is kifejezi, számos sípja van, ezekben a gyülekezet minden tagjának a hangja megszólal. „Mikor megszólal az orgona, mindannyiunk helyett és bennünk is megszólal” – mondta Kató Béla, majd Tompa Mihály A madár, fiaihoz című versét idézve intette a bethleni gyülekezetet: „Fiaim, csak énekeljetek!”
Bányai Csaba dési református esperes arra emlékeztetett: az éneklést a reformátorok is fontosnak tartották, ezért kapott az ének központi helyet a református liturgiában.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviseletében Simon Előd konzul elmondta: az orgona a magyar kormány támogatásával újult meg. Hozzátette, összefüggéseiben kell nézni az eseményt, hiszen míg Európa nyugati felében kiürítik a templomokat, kidobják az orgonákat, a Kárpát-medencében templomok és templomi kellékek százai újulnak meg, telnek meg élettel és töltik be funkciójukat. „Ezer bajunk és nehézség ellenére őszintén látom, hogy jó úton járunk, mert ez nemzeti és keresztény megmaradásunk helyes útja” – fogalmazott a konzul. Hozzátette, az orgona, a templom csak eszköz, nem végcél, a lelki templom maga a gyülekezet.
Az ünnepségen Nicolae Moldovan polgármester is jelen volt, a bukaresti kormányzatot Décsei Attila RMDSZ-es alprefektus képviselte.
Szakács János bethleni parókus lelkész elmondta: a templom jelenlegi orgonája a második, Hörbiger Wilhelm orgonaépítő mester készítette. Az orgona homlokzatán szerepel az építési év, 1877, és az adományozó neve: „Az Isten dicsőségére áldozta, özv. gr. Bethlen Pálné gr. Bethlen Mária.” A lelkész emlékeztetett arra, hogy Bethlenben a múlt században négy Bethlen család élt, az adományozó a Bethlen Pál-féle kastély építőjének az édesanyja volt.
Az orgona felújítását 2019-ben kezdte el Albert József kolozsvári orgonarestaurátor, és két év alatt fejezte be. Megújulása nagy dolog, mert a szakma szerint Észak-Erdélyben az orgonák 30 százaléka nem működik – fűzte hozzá a lelkész.
Az Árpád-kor település, Bethlen (románul Beclean, németül Bethlensdorf) előbb az erdélyi Belső-Szolnok vármegyéhez tartozott, majd a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásának székhelye volt. Utoljára 1944-ben tartozott Magyarországhoz, ma egy kilencezres észak-erdélyi kisváros a romániai Beszterce-Naszód megyében, Déstől 26 km-re keletre, a Nagy-Szamos partján. A város lakosságának ma már csak tíz százaléka magyar, a bethleni református egyházközség 823 lelket számlál.
(Fotó: MTI)
