Az utókor nem bánt méltón gróf Bánffy Miklóssal, pedig a Magyarországtól elszakított Erdélyben a nemzet lelkiismerete volt, hűséges fia hazájának és egyházának – hangzott el ma a volt magyar külügyminiszter erdélyi otthonában, a Kolozs megyei Bonchidán, a Bánffy Miklós erőterei című kiállítás megnyitóján.
A rendezvényen – amelyen az RMDSZ és a Fidesz-KDNP számos politikusa jelent meg – felidézték: a magyar kultúra, művészet és politika jeles alakja, Bánffy Miklós Bonchidáról indult útjára, és ide tért vissza később, gondozni a családi örökséget. A bonchidai Bánffy-kastély, „az erdélyi Versailles” évszázadokon keresztül volt a losonczi Bánffy család ősi fészke, amelyet ma Erdély egyik legjelentősebb műemlékei közt tartanak számon, nemcsak mérete és összetettsége, építészeti és szobrászati kvalitásai matt, hanem azért is, mert szervesen kapcsolódik a grófi család történetéhez, „amely politikai szolgálata és nagyra becsült műveltsége mellett művészetpártolásának köszönhetően is ismert”.
Az MTI által hosszan idézett Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elmondta: a Bánffyak itt éltek, építkeztek, gazdálkodtak és alkottak, ízlést és szemléletet formáltak 1944 októberéig, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. A visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották az épületet, amelynek berendezése, könyvtára, valamint híres portrégalériája elpusztult, állaga romlásnak indult az öt évtizednyi nem megfelelő használat következtében. (Azt azért érdemes hozzátenni: a háborús pusztítást a szovjet katonák, a környező román falvak lakói, illetve a „kommunista gondoskodás” fejezte be, olyannyira, hogy a kilencvenes évek végére teljesen romos állapotba került a kastély és környezete.)
A Transylvania Trust Alapítvány (TTA) 1996 óta kísérte figyelemmel a kastélyegyüttes sorsát, majd vállalta helyreállítását és hasznosítását. 1999-ben a műemlékegyüttes felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára, és ekkor kezdődött el a helyreállítása, 2001-ig magyar és román állami támogatásból. 2001-től az alapítvány viseli gondját az épületnek, amely 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona. A pályázatokon elnyert támogatásokból nyaranta egyetemi hallgatók, szakmunkások és önkéntesek segítenek a kastély felújításában, eddig 32 országból csaknem háromezer diák vett részt a nemzetközi épített örökség helyreállítását célzó szakképző programban. Az alapítvány alkotótáborokat és kulturális rendezvényeket szervez, hogy megmentse és élettel töltse meg Erdély legnagyobb főúri rezidenciáját.
Elhangzott: napjainkra Bonchida jó példák sokaságát mutatta a helyreállítási munkálatoknál, a hasznosításnál, kulturális és oktatási programoknál, és nem utolsósorban a kitartásban, szívósságban és akaraterőben. Ennek ellenére a műemlék-együttes teljes rekonstrukciója, felújítása még várat magára…
2018 decemberében Magyarország 400 millió forinttal támogatta a főépület szerkezetének helyreállítását és a romantikus szárny felújítását. Idén újabb támogatással segítik a TTA munkáját, hogy elkezdődhessen az utolsó omladozó épületrész, a hintószín felújítása és oktatási tanműhelyként hasznosítása.
A már megújult neogótikus szárny földszintjén kiállítással tisztelegnek mától Bánffy Miklós, a kastély utolsó lakója előtt születésének 150. évfordulója alkalmából. A sokoldalú személyiségnek és örökségének dedikált kiállítás az első világon, amihez a szakmai hátteret a Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum biztosította.
Nicolette Bánffy-Jelen, gróf Bánffy Miklós unokája beszédet mond a című kiállítás megnyitóján a bonchidai Bánffy-kastélyban 2023. május 28-án. (Fotók: MTI/Kiss Gábor)
