Kifogásolja a szenátus külügyi bizottságának elnöke, Titus Corlăţean, hogy a román államfő a bizottság konzultálása nélkül nevezett ki tizenkét új nagykövetet.
A szociáldemokrata politikus az állami hírügynökségnek elmondta, addig nem kezdeményezi a diplomaták meghallgatását a parlament illetékes szakbizottságaiban, amíg az elnöki hivatal és a külügyminisztérium nem tartja tiszteletben az intézmények „lojális együttműködésének” szabályait.
A törvény szerint Románia nagyköveteit az államfő nevezi ki a külügyminisztérium javaslatára. A külképviseleti vezetők a parlament külügyi szakbizottságaiban történő meghallgatásuk után foglalják el állomáshelyüket. A szakbizottsági véleményezésük csak konzultatív jellegű.
Titus Corlăţean elmondta, a sajtóból értesült arról, hogy Klaus Iohannis államfő pénteken tizenkét új nagykövetet nevezett ki. Szerinte a szokásjog és az intézmények lojális együttműködésének elve megkövetelte volna, hogy az elnöki hivatal és a külügyminisztérium előzetesen írásban tájékoztassák a parlament felső- és alsóházi külügyi bizottságának vezetőit a nagyköveti posztra javasolt személyekről.
A politikus, aki már volt Románia külügyminisztere is, kifejtette, hogy a parlamentet tiszteletben kell tartani, ezért tárgyalásokra hívta a szenátusba az elnöki hivatal külügyi tanácsadóit és a külügyminisztérium illetékeseit. Közölte, hogy addig nem kezdeményezi a nagykövetek szakbizottsági meghallgatását, amíg nem tisztázzák a történteket.
Corlăţean hangsúlyozta: azt szeretné, hogy az elnöki hivatal és a külügyminisztérium előzetesen tájékoztassák a parlamentet a nagyköveti kinevezésekről, és ne tekintsék egyszerű postaládának a törvényhozás intézményét.
Ugyanakkor a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az RMDSZ-es Biró Rozália Ibolya egyetlen szóval sem nehezményezte, hogy az államfő ugyanúgy átnézett rajta, mint szenátusi kollégáján.
