Immár kilencedik alkalommal szervezték meg a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző rendezvényét, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlést, melynek ezúttal is Bugac adott otthont augusztus 14-e és 16-a között.
A kurultaj szó (illetve ennek változatai: kurultáj, kuriltáj, körültaj stb.) az altaji nyelvekben, ezen belül főként a különböző török nyelvek nagy részében törzsi gyűlést jelent. Ez a szó a törzsi rendszerben és az erre épülő törzsi szövetségekben élő sztyeppei lovasnomád kultúrák szinte mindegyikében megtalálható vagy megtalálható volt. A lovasnomád magyar törzsek is tartottak törzsi gyűléseket (ezt a korabeli bizánci és arab források is megemlítik), amelyek fontos szerepet játszottak a közösség életében. Ilyen törzsi gyűlésen döntöttek sok fontos kérdésben, illetve ilyen alkalmakkor találkoztak a különböző törzsek vezetői, valamint gyakran a több törzset is érintő hadivállalkozásokról tanácskozhattak.
Tehát a törzsi gyűlés az ősi magyar kultúra része. A magyar irodalmi múltban is szerepel néhány utalásban, valamint Jókai Mór Bálványosvár című regényében, ahol leírja: „a székelyek körültajt ültek”. Ma a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz Kárpát-medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg. Több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző (főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban) vesz részt benne aktívan.
Bugacon a szombati főnapon – amely egyben Nagyboldogasszony napja is volt – és vasárnap is a legnagyobb várakozás a nomád vonulást és a seregszemlét előzte meg. Mindkét grandiózus esemény felért egy időutazással. A lovasok és gyalogosok öltözetükkel és fegyverzetükkel megidézték a honfoglaló ősök és a sztyeppei népek mindennapjait, valamint betekintést engedtek az ezer évvel ezelőtti hadseregek világába, melyet szervezettség és hatékonyság jellemzett.
Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője beszédében hangsúlyozta, hogy a hagyományőrzők tábora évről évre csak nő, a magyarság eszméjéért tevő közösség pedig ország határon innen és túl egyre csak erősödik, hiszen a Magyar Turán Szövetségnek immár több mint 110 szervezet a tagja.
A Magyar Turán Alapítvány elnöke azt is leszögezte, hogy népünk nincs egyedül, hiszen egy úton jár a hun és türk tudatú testvérnépekkel, melyek idén is szép számmal képviseltették magukat a háromnapos rendezvényen. A résztvevők csak kapkodták a fejüket, hogy a seregszemle végén mennyi zászló emelkedett az égbe a lovasok kezében, mutatva, hogy mennyi „rokonunk” is él szerte a nagyvilágban, akik a mai napig nem feledik közös gyökereinket.
A szemlék és a zászlók felvonultatását követően látványos harci bemutatót is végigkövethettek a küzdőtér körül lévők, amely a magyarok 926. évi nagy nyugati hadjáratát idézte meg. A harci jelenetek során a hagyományőrzők a kor hadviselési taktikái mellett a híres színlelt megfutamodást és a villámgyors lovasíjász rohamokat is rekonstruálták. Mindezek mellett a pusztai mindennapokat íjászati és lovasíjászati bemutatók és előadások is közelebb vitték a látogatókhoz.
A küzdőtéri események mellett folyamatosan zajlottak a kulturális programok is. Augusztus 15-én megnyíltak a keleti bazár kupolás bejáratánál az üzbég, a türkmén, az azerbajdzsáni és az ujgur kézműves kiállítások. A nézelődők megtekinthették a kazak, kirgiz és mongol bemutató jurtákat is, amelyekben néprajzi tárlatok és különleges keleti portékák is sorakoztak. A vállalkozó szelleműek még táncra is perdülhettek a különleges keleti dallamokra, és még az erjesztett kancatejet, a kumiszt is megkóstolhatták.
Ez alkalommal is kiemelkedő esemény helyszín volt az Attila sátraként ismert óriásjurta, ahol az Ordosztól az Őrségig – A hunok, türkök, magyarok kincsei című nagyszabású régészeti-antropológiai kiállítást tekinthették meg azok, akik még többet akartak megtudni eleink évszázadokkal ezelőtti életéről.
Szombaton és vasárnap a színpadon is folyamatosan váltották egymást a fellépők. A közönség többek között dagesztáni néptáncosok, valamint türkmén és török zenészek műsorát tekinthette meg. Az est hangulatát pedig Petrás Mária és Guessous Majda Mária, továbbá a Kerekes Band koncertje alapozta meg. Utóbbi zenei formáció műsora olyannyira elnyerte a külföldi vendégek tetszését is, hogy szép számmal csatlakoztak a színpad előtt táncolók táborához.
A Magyar Törzsi Gyűlés augusztus 16-án este szertűzzel zárult. Ez egy ősi hagyományokon alapuló, szakrális tűzgyújtási és tisztító szertartás, amely a magyar őstörténetben és a hagyományőrző rendezvényeken az összetartozást, a megtisztulást és az ősi erők tiszteletét jelképezi. Jövőre minden érdeklődőt ugyancsak augusztus elején várnak majd az Ősök Napjára.
(Forrás: Mandiner.hu)
