Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége által ma, 2022 virágvasárnapján Kolozsváron kiadott közlemény „Székelyudvarhelyen egy illúzióval kevesebb, egy lehetőséggel több” címmel foglalkozik a romániai tömbmagyar vidékeken tapasztalható demokráciadeficittel. A sorok között olvasva az silabizálható ki a politikai okfejtésből, hogy miközben az erdélyi magyar értelmiség egy része a magyarországi választások kapcsán a romániai magyarságon belüli pluralizmus és választási szabadság érdekében foglalt állást és indított petíciót, azon közben a Székelyföld egyes részein az RMDSZ Bukarestből diktálja, hogy kik és hogyan képviseljék, vezessék a közösséget. Ez lehet az alábbi EMNP-közlemény egyik olvasata:
A mögöttünk álló hetek Székelyudvarhely és Udvarhelyszék számára két izgalmasnak ígérkező szervezeti választást is tartogattak. Végül mégsem kellett meglepődnünk. Az egypártiság ugyanis leplezetlenül mutatta meg magát és ország-világ előtt kaptunk emlékeztetőt abból, hogy az egypárt helyi vezetőinek értelmezése szerint hogyan is néz ki a szabad és tiszta választás.
Ezúton is gratulálunk tehát a tulipánosok régi-új udvarhelyszéki elnökének, Bíró Barna Botondnak és a nemrégiben a közélet iránti érdeklődésükben megerősödött, ám nehéz sorsú budvári kisebbségi lakosság elsöprő bizalmát is megszerző székelyudvarhelyi (városi) elnök-szenátornak, Antal Lórántnak!
Az elmúlt három évtizedben erdélyi magyar közösségünk, dacára szinte folyamatos bukaresti kormányzati jelenlétének, legfőbb célkitűzéseinek javát nem tudta megvalósítani. A mi térségeinkben a legalacsonyabbak a munkabérek, lassan a közbeszédből is kikopik Székelyföld autonómiájának kérdése, sehol a romániai adólejeinkből fenntartott magyar oktatási nyelvű egyetem, az egyházi vagyonaink visszaszolgáltatása sem fejeződött be, és a napi pártpropaganda az erős közösségek szlogenjével valójában a félelmetes gyorsasággal fogyó közösségek valóságát leplezi. Mégis, van a demokratikus alapokon nyugvó önszerveződésünknek egy fontos és értékes eleme, melyet a politikai monopóliumukat féltők valamennyi adandó alkalommal igyekeznek a hamis egység jelszavával szíven szúrni. Ez nem más, mint az erdélyi magyar többpártrendszer létezése.
Tagadhatatlan, szórvány körülmények között a magyar élet megtartása olykor megkövetelheti közösségünk politikai pluralizmusának eseti zárójelesítését. Ugyanakkor ténykérdés, hogy Székelyföld és a partiumi tömbvidék településeinek esetében a magyar többpártiság legfontosabb feladata, hogy a polgároknak – amennyiben szükségesnek látják – legyen lehetőségük a valódi választásra. Ez is az autonómiánk része. Saját vezetőink szabad megválasztása sok évszázados jogunk, az hagyományaink része és ezt a jogunkat még Romániába szorult állapotunkban sem vitathatja el tőlünk senki. Főként nem egy magát magyarnak mondó politikai szervezet.
Összegzésképpen tehát kijelenthető, minden olyan törekvés, amely egypártrendszeri keretbe akar kényszeríteni egészséges, többségi etnikai viszonyok között létező magyar közösségeket, hamis, képmutató érvelésen alapszik, antidemokratikus, semmibe veszi történelmi hagyományainkat, és a politikai kontraszelekció elősegítésével versenyelőnyt ad a korrupt vezetőknek, ezzel pedig közösségeink leépülését, pusztulását okozza.
Az Erdélyi Magyar Szövetség részét képező Erdélyi Magyar Néppárt létezésértelme tehát nem lehet más, mint hogy eszközt adjon a jobbító szándékú polgárok csoportjainak kezébe ahhoz, hogy élni tudjanak a politikai pluralizmus adta lehetőséggel, és saját sorsuk alakítóiként, valóban szabad magyar emberekként, lecserélhessék rossz vezetőiket. A felvázolt elméleti modell gyakorlati működőképességét az elmúlt években Udvarhelyszék igazolta vissza leghívebben, hiszen tagadhatatlan tény, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség által vezetett önkormányzatok magyar pártstruktúrákon nyugvó, nemzeti elköteleződésű vezetései a többség megelégedésére és jó irányba viszik közösségeiket.
Meggyőződésünk, hogy településeink sorsát nem lehet engednünk a szavazatvásárlás, a titkos belső pártalkuk és a két évtizede a lakossággal szemben folyamatosan alkalmazott, az egység megbontásával és a fejlesztési források visszatartásának hazugságával riogató és zsaroló kampányüzenetek túlereje által eldőlni.
A helyzet adott: a 2024-es választási kampány elkezdődött. S miután az egypárt belső megújításának ábrándjában sem ringathatja már magát senki, csupán az a kérdés, hogy elfogadjuk-e a nyakunkba ülő vezetőket és ezzel a nekünk szánt balsorsot? Meggyőződésünk, Udvarhelyszék még abban a szerencsés helyzetben van, hogy döntően erős, önálló és szabad közösségek alkotják, amelyeknek nem csupán joguk, de lehetőségük is, hogy ne csak szavazzanak, hanem válasszanak is. Szervezetünk ehhez ajánl keretet, szövetséget a polgárokkal.
