Menesztették kedden a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját, Ernest Oberländer-Târnoveanut a Hollandiában elrabolt dák műkincsek ügyében – jelentette be Natalia Intotero kulturális miniszter.
A furcsa nevű főigazgatót német származásúnak mondják, bár Bukarestben született 1951-ben és még ennél is furcsább módon a Bihar megyei Vaskóhszikláson érettségizett 1970-ben. Vélhetően a szüleit helyezhették az akkori bányavároskába, ahol a szovjetek által az Erdélyi-szigethegységben nyitott uránbányák központja volt. A környéken egy évtizeden át folyt az ötvenes években a Moszkvából irányított tervezés és kitermelés, abban az időben a földből kinőtt városka neve Orașul Dr. Petru Groza volt.
Oberländer-Târnoveanu történésznek tanult a román fővárosban, évekig tanított, majd muzeográfus volt Dobrudzsában, 1989 után kerölt vissza a Bukarestbe, ahol 2011-ben került a Román Nemzeti Történeti Múzeum „nemzetbiztonságilag” is exponált vezetői tisztségébe. A mostani műkincsrablás kapcsán döbbent meg a román politikum és média attól, hogy egy 75 éves, ráadásul nem román származású ember áll már másfél évtizede egy ilyen fontos nemzetállami intézmény élén.
A bukaresti múzeum vezetőjét az alig egy hónapja kinevezett kulturális miniszter menesztette, miután a lemondását kérte, de az igazgató megtagadta ezt. A leváltott igazgató a következő 15 napban ügyvivőként vezeti az intézményt – mondta bukaresti sajtótájékoztatóján az ötvenéves miniszter, aki amúgy Natalia-Elena Moldovanként született a Fehér megyei Brádon, ahol általános iskolai nyelvtanárként kezdte a pályáját, ami gyorsan ívelt felfelé a Szociáldemokrata Pártban, különféle kormányzati pozíciókhoz is jutva. Évekkel ezelőtt hozzáment egy Olaszországból Brádra vetődött vendéglőshöz, de soha semmi köze nem volt a kultúrához.
Oberländer-Târnoveanut annak ellenére menesztették, hogy ő önként lemondani nem volt hajlnadó, bár felszólították rá, az ellenőrző szervek még nem tárták fel, voltak-e rendellenességek az általa vezetett bukaresti múzeum és az asseni Drents Múzeum közötti szerződésben. Intotero szerint az esetleges mulasztásokra a következő időszakban derülhet fény.
A román sajtó hosszasan cikkezett arról, hogy az értékes műkincsek külföldre szállításához a kormány jóváhagyása is kellett volna. A nemzeti liberális Raluca Turcan korábbi kulturális miniszter – akinek hivatali ideje alatt nyílt meg a tárlat – azt állítja, hogy a kormányhatározatra abban az esetben lett volna szükség, ha a szállításba a védelmi minisztériumot vagy a belügyminisztériumot is bevonják, vagy más intézményt, ami nem történt meg.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden szigorú intézkedéseket, szükség esetén akár elbocsátásokat kért a kulturális minisztériumtól az ügyben. Közlése szerint a holland múzeumban nem voltak éjjeliőrök, holott a múzeumközi szerződés szerint a műkincseknek állandó felügyelet alatt kellett volna lenniük. Felkérte az igazságügyi minisztériumot, hogy vizsgálja meg a szerződést, és előrevetítette, hogy Románia precedens nélküli kártérítést kérhet Hollandiától a történtek miatt, mivel szerinte a holland államé a teljes felelősség. Ciolacu nem zárta ki annak a lehetőséget, hogy a kormány pénzjutalmat ajánl fel az elrabolt műkincsek mielőbbi előkerítése érdekében.
A hollandiai Drents Múzeumba szombaton hajnalban hatoltak be felrobbantással ismeretlenek. A rablásnak a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítás volt a célpontja. A rablók ennek legértékesebb darabjaival, az i. e. V-IV. századból fennmaradt aranysisakkal és az i.e. I. századból származó három aranykarpereccel távoztak. Már vanna feltételezések, miszerint románok (esetleg aranyban „utazó” cigányok) voltak.
Az asseni múzeum tárlata a tervek szerint másnap, január 26-án zárult volna. A kiállítási anyagot, 673 darab arany- és ezüsttárgyat 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába. Ezeket mind dák eredetűeknek mondják a román szakemberek és a sajtó, de ez a fajta „azonosítás” tudományosan nem teljesen igazolt, csak annyi tűnik biztosnak, hogy egy Dák Királyság létezett államalakulatként Kr. e. 60–106 között a Balkán északi részén és Dél-Erdélyben, valamint egy Dácia nevű római provincia Kr. u. 106 és 271 között ugyanott, ezen a területen kerültek elő a szóban forgó régészeti leletek.
