Új teret, új lehetőségeket nyithat a magyar–román kapcsolatokban Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő szerdai találkozója, az, hogy tizenkét éves szüntet után ismét hivatalos megbeszélést folytatott Bukarestben a két ország államfője – vélekedett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
A bukaresti nagykoalíciós kormányban az egyik miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus a bukaresti Kálvineum református templomban nyilatkozott a magyar sajtónak, ahol megszervezték Novák Katalin találkozóját a bukaresti magyar közösséggel. De Kelemen és Novák nem itt folytattak megbeszélést, hanem egy belvárosi kocsmában, ugyanis a Covaci utcai Csíki Sör Brewery & Restaurant nevű lokálban fogadta a pártelnök a köztársasági elnököt – ezt az erdélyi magyar sajtó szemérmesen elhallgatta –, ahová néhány néptáncost is rendeltek, egy kis népi hangulatkeltés céljából…
Kelemen a sajtónak felidézte: az utóbbi két évben (az RMDSZ sokadik kormányra lépése óta) sok magyar–román szakpolitikai egyeztetést rendeztek kormányzati szinten, miniszterek és államtitkárok találkoztak. (A román média szerint az RMDSZ vezetői és kormányhivatalnokai „eligazításért” járnak folyton át Budapestre, de üdülni és üzletelni is.) „Elindult egy párbeszéd, hisz, valóban, a román–magyar kapcsolatok befagyottnak tűntek, és az volt az egyik fontos szempont, hogy ezeket kimozdítsuk a holtpontról. Innen ez egy erős továbblépés, ugyanis a legmagasabb szinten, hivatalosan találkozott a két államfő. Azért tartom fontosnak, mert egy újabb lendületet adhat, kinyit újabb kapukat, lehetőségeket teremt, valamelyest visszahozza a bizalmat, mert bizalom nélkül nehéz együttműködni” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: fontos üzenet, hogy a román államfő (a júniusi regionális NATO-csúcs alkalmával folytatott megbeszélésükön) meghívta Bukarestbe a magyar köztársasági elnököt, valamint az is, hogy Novák Katalin is meghívta őt Budapestre és Klaus Iohannis is elfogadta a meghívást, „valamikor majd ellátogat Magyarországra”.
Kelemen Hunor rámutatott: a két országnak és a két népnek számos közös érdeke van, ezeket könnyebb közösen, „erősebb hangon” érvényesíteni a régióban, az Európai Unióban. Ilyen közös, erőteljes fellépésre azonban egyetlen példát sem tudott mondani, már csak azért sem, mert a román külpolitika csakis a brüsszeli és washingtoni kottából játszik, a román nemzetpolitika pedig több mint száz éve a poszttrianoni és a nacionáliskommunista „nagy-román” pászmán halad töretlenül, ami nem kompatibilis a magyar nemzetpolitikával.
Kelemen úgy tudja, hogy „természetesen ma mindenkit a biztonság, az energiaárak érdekelnek, itt is komoly közös célok vannak”. Mintegy mellékesen jegyezte meg, hogy „természetesen nekünk fontos, hogy az erdélyi magyar közösségnek az identitásmegőrzése, az intézmények működtetése, azoknak a tovább építése élvezze a román kormány támogatását, a magyar kormány támogatását, és ezekben a kérdésekben ne legyen vita a két állam között” – magyarázta a legkisebb román kormánypárt elnöke.
(Fotók: MTI/Bruzák Noémi)
