Küzdelmekkel teli két év után végre a helyére került Attila hun király mészkőszobra, az öt méter magas alkotást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának előterében állították fel és leplezték le pénteken délelőtt, egy nappal a magyar államalapítás ünnepe előtt. Az ünnepségre a határon túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is érkeztek vendégek.
Az ember leglényegesebb tulajdonsága az, hogy minek tartja magát, mi az identitása. A mi esetünkben az eredet kérdése kulcskérdés, az, hogy honnan és miért jöttünk, mit keresünk itt, mit akarunk létrehozni, és mi a célunk. Összetett a kérdés – jelentette ki pénteken délelőtt, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratánál, Attila hun király szobrának avatásán Kásler Miklós tudós professzor, az emberi erőforrások korábbi minisztere. Az ünnepi eseményen megjelent több politikus és közéleti személyiség, de érkeztek vendégek Székelyföldről és Lengyelországból is.
Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte: az eredetünkkel kapcsolatban teljesen egységes és folyamatos ismeretünk és tudásunk volt arról, hogy szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk. A volt tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar hagyományokban és legendákban, a délnémet gesztákban Attilát bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják, aki ha lehetett, megkímélte az ellenséget.
– Így hirdettük egészen az 1850-es évekig, amikor egy paradigmaváltás, jelentős változás történt. A szkíta–hun, szittya–hun–magyar folytonosságot egy másik megközelítés, a finnugor eredet szorította ki, és ennek lett az ellentétele a türk rokonság – mondta el Kásler Miklós, hozzátéve, mindenki érezte azonban, hogy az új eredetmítosz nincs rendben. A volt tárcavezető kifejtette, hogy a valódi, ősi szellemiség mint a búvópatak még a Habsburg uralom alatt is egészen napjainkig mindig megjelenik, összetartja a nemzetet, és meghatározza, hogyan éljünk, mit tegyünk, és mi felé törekedjünk. Kitért arra is, hogy az Isten pörölye jelző Attila esetében azt jelentette, hogy a hun király olyan szemléletet, az egyszerűséget és a tisztességet, a szkíta hagyományokat jelenített meg Európában, amelyek korábban nem voltak. „Nem véletlen, hogy később egy mélyen hívő keresztény dinasztia büszkén az ősének vallotta Attilát és népét, a hunokat” – fűzte hozzá a professzor, aki a szobor avatását rendkívüli dolognak nevezte.
Gémes László, a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnöke beszédében megköszönte mindazok segítségét és támogatását, akik a szobor megalkotásában, szállításában és felállításában közreműködtek, és ismertette az alkotás felállításának többéves, nehézségekkel tűzdelt történetét. „A szobor fantasztikus lett, és a helyére kerülve igazi király vált a kőtömbből. Hosszú utat tettünk meg idáig, az ide vezető út göröngyös volt, de Madách Imre után szabadon: a mű kész, az alkotó pihen” – fogalmazott. A kunhalomban, amelyen a szobor áll, Csongrád-Csanád megye mind a hatvan településének földje benne van.
A köszöntők után először a történeti emlékpark hagyományőrző lovasai tisztelegtek a szobor előtt, majd jelképesen elhelyezték a hatvan településről és a székelyföldi Korondról származó földet a szobor alapjául szolgáló kunhalomnál. Ezt követően az Alföldi Szabadidő Egyesület Hód Baranta szakosztálya ostormenettel járult hozzá az ünnepséghez.
Ezután Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök – aki megáldotta a szobrot – köszöntőjében azt emelte ki, hogy a Teremtő és a teremtmény, az Isten és ember közötti kapcsolat egyik alapelve, hogy a kegyelem a természetre épít. „Szent István, amikor a nemzet jövőjét a kereszténységgel államként indította, nem a levegőre épített. A kereszténység nem olyan maszlag, ideológia, mint a kommunizmus vagy balliberalizmus, amellyel ha leöntik a nemzeteket, akkor egy színtelen, szagtalan, uniform konglomerátum jön létre, hanem a kereszténység a természetre épít. A mi esetünkben akkor lehetünk magyarok és keresztények, vallási, de főleg kulturális értelmében is a szónak, ha tudatosan megismerjük gyökereinket, táplálkozunk azokból, és mi is gyakoroljuk azokat az erényeket, amelyeket Attila jelképez és testesít meg számunkra” – mondta a püspök, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Attila Isten eszköze volt Európa nemzeteinek jövője alakításában a történelem ura részéről.
A szobrot ezt követően Kásler Miklós, Gémes László, Ciráki F. György, a szobor ötletgazdája és Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója avatták fel. Az alkotást Ciráki doktor kezdeményezésére a felvidéki származású Parlag István szobrász készítette el Petró Attila gávavencsellői kőfaragó műhelyében.
