Fetrengő Varju és a hagyatéka

A Demokratikus Koalíció nevű „új-SZDSZ” politikusa, Varju László ex-szocialista 2002 és 2006 között volt Taksony polgármestere, de ebben több visszaemlékezés szerint nem volt sok köszönet. 

A köztelevízióban történt behatolásáról és ottani fetrengéseiről elhíresült Varju László több száz milliós adóssággal és hitellel hagyta ott a települést anno. Tavaly decemberben jogerősen ítélték el garázdaságért, testi sértésért és a választás rendje elleni bűntettért, de csak közel egymillió forintos bírságot kapott. Mivel priusza lett, az Országgyűlés megfosztotta volna parlamenti tagságától, de Varju ezt nem várta meg, lemondott a budapesti 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben, azaz Újpesten szerzett mandátumáról. Emiatt időközi választást kellett kiírni, amit 2025. március 23-án rendeznek meg. És láss csodát: Varju is elindul azért a mandátumért! A magyar jogrendszer hiányosságát kijátszva teheti meg, ugyanis bár a törvény szerint nem lehet képviselő az, akit megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek (ezért fosztották volna meg a mandátumától, ha nem mond le önként róla), a jogalkotó „elfelejtett” akadályt gördíteni az újraindulás útjába. A törvényhozók valószínűleg úgy számoltak az évek során, hogy az a képviselő, aki ellen jogerős ítéletet hozott a bíróság bűntett miatt, a közvélemény szemében erkölcsileg megsemmisül, s így fel sem merül benne, hogy újraindulna. Egy garázda Varjunak és az őt támogató DK-nak azonban nincsenek erkölcsi aggályaik, ezek szerint…

Taksony egy hétezer lakosú Duna menti nagyközség Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban. Népszerű horgász-, csónakázó- és nyári üdülőhely. Kreisz László Varjut váltotta 2006-ban a település élén, s most egy interjúban mondta el: elődje 2002-ben pozitív mérleggel vehette át Taksony vezetését úgy, hogy a település egy 200 milliós kötvénycsomaggal rendelkezett. Ezzel ellentétben négy évvel később 150 millió forintnyi kifizetetlen számlát hagyott maga után, amiből 121 millió már lejárt tartozás volt. De ez még nem volt minden, a számlák mellett még volt egy 653 milliónyi hitelállomány is, amelyet Varjunak köszönhetett Taksony.

Kreisz elmondta, bár Varju Taksonyba volt bejelentve, nem lakott a településen, Budapestről járt le. A volt településvezető azt is elmondta, hogy Varju ráültetett a falura egy négyfős tanácsadó testületet, amelyet az önkormányzatnak kellett finanszíroznia szerény költségvetéséből négy éven keresztül. Ez összesen 116 millió forintjába került a falunak, amikor az éves költségvetése nem haladta meg a három-négyszáz millió forintot. Közben olyan beruházásokba hajszolták bele az önkormányzatot, amit csak hitelfelvétellel lehetett finanszírozni. A háttéralkuk miatt nyolc éven át pereskedtek a kivitelezővel.

A sajtó többször cikkezett arról a panzióról is, amit Varju 2004-ben szerzett meg a településen. Ahogy Kreisz elmesélte, ez egy honvédségi üdülő volt, amelyet nyílt pályázaton hirdettek meg eladásra. A pályázaton az önkormányzat és Varju egyik cége is elindult, és végül ők lettek a befutók. Varjuék 24 millió forintért vették meg az üdülőt, amit 2016-ban 120 millióért kezdtek árulni. Ekkor született a híres bejegyzés Lamperth Mónika volt belügyminisztertől, aki a Facebook-hirdetés alá odabiggyesztette: „Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót…”

Kreisz elmondása szerint a Sziget Panzió egyfajta pártfőhadiszállásként működött Taksonyban. „Az ilyen típusú attitűddel bíró politikus még az életében nem épített semmit. Ő mindig csak elvesz és eloszt, de még nem épített semmit” – fogalmazott Kreisz László, hozzátéve, hogy Varju négy évnyi munkáját 12 év alatt tudták helyrehozni.

Efféle jómadarak nem ritkák Magyarország szomszédságában sem, a balkáni Romániában, aminek Erdély, a Partium és a Bánság immár több mint egy évszázada része.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Megjelent a VÁRAD márciusi száma

Következő hír

A csempészhálózat a magyarellenes ukrán alvilágig ér

Related Posts
Total
0
Megosztás