A hagymakupolás honfoglalás egy történelmi folyamatnak, a román népelem és az ortodox egyház több évszázada tartó Kárpát-medencei megjelenésének és erdélyi terjeszkedésének metaforikus, egyben eufemisztikus (megszépítő) kifejezése. A folyamat valamikor a 12. században kezdődött, a tatár- és törökdúlás idején vált hangsúlyossá, a történelmi magyar királyság Trianonban történt szétdarabolásakor már nem csak Erdély hegyesebb vidékeit lakta be a görögkeleti románság, mint korábban. Az impériumváltás után masszív betelepedés és betelepítés kezdődött a Kárpátokon túlról, ami talán csak a Székelyföldet nem érintette úgy, mint Közép-Erdély, a Partiumot és a Bánságot. De a hagymakupolás honfoglalás itt is zajlik, mind a mai napig: a hegyeken túlról jön és települ le az újan épült templomok köré a románság, hogy a színmagyar területekre bevándorolva megteremtse a nemzetállami többséget. Vallási szándék és össznemzeti avagy hatalmi cél egybeesik, sokszor a kulturális emancipáció és gazdasági fejlesztés örve alatt.
A háromszéki sajtó számolt be róla, hogy a megye jelenleg nevét adó Kovászna városában úgy nőnek ki a földből a román történelmi-művelősédi szimbólumok, mint a gomba eső után. Legutóbb Szent András napján avatták fel a költő Mihai Eminescu mellszobrát a városhoz tartozó Vajnafalván. A szoborállítást a nagyobbik román kormányerő, a szociáldemokraták (PSD) önkormányzati képviselője, a Dr. Benedek Géza Szívkórház igazgatója kezdeményezte. Állítólag közadakozásból jött létre a szobor, de ne legyenek illúzióink: Székelyföldön minden olyan költségbe beszáll a román állam és hatalom, ami „román érdekeltségű”. Mi több, az RMDSZ vezette Kovászna város önkormányzata is adott 10 ezer lejt a helyi költségvetésből.
A számbelileg egyre gyarapodó kovásznai román közösség korábban a Hősök terén Iustinian Teculescu ortodox püspöknek, a vajnafalvi általános iskola udvarán Avram Iancunak, majd 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriuma alkalmából szintén a vajnafalvi Ifjúsági Parkban Ferdinánd királynak és Mária királynőnek, Iuliu Maniunak és I. C. Brătianunak állított szobrot. A helyi román nacionalisták már be is jelentették: Diurpaneus dák királynak is szobrot szeretnének állítani, aki magát Decebalusnak („nagynak”) titulálta. Ezt jövő nyáron, a tündérvölgyi „Dák Vár”-napja alkalmával állítanák fel, szintén a vajnafalvi parkban. Amúgy Tündér Ilona tündérvölgyi várának romjainál immár másfél évtizede folytatnak régészeti ásatásokat a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum régészei, akik a várról azt állítják, hogy a dákok erődje volt, de ezt egyelőre nem sikerült tudományosan igazolni….
Az Eminescu-szobor leleplezésén mintegy háromszázan vettek részt a helybéli románok és fürdővendégek köréből. A hivatalosságok közt jelen volt Ráduly István prefektus, Gyerő József polgármester, Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester (mindhárman RMDSZ-esek). Ioan Lăcătuşu, az ultranacionalista Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fórumának képviselője felszólalásában azt szorgalmazta, hogy az elkövetkező időszakban mindenképpen el kell érni, hogy Eminescunak Sepsiszentgyörgyön is legyen szobra.
