A liberális francia elnök, Emmanuel Macron „a bevándorlás jelentős csökkentése” mellett emelt szót egy csütörtökön megjelent lapinterjúban. A francia elnök azt is jelezte, hogy kormánya ősszel a parlament elé terjeszti az új bevándorlási törvényjavaslatot, amelynek elfogadását az elmúlt évben többször is elhalasztotta.
„Hogy eláraszt minket a bevándorlás? Nem. Ezt nem lehet kijelenteni. De a jelenlegi helyzet nem tartható, és jelentősen csökkentenünk kell a bevándorlást, kezdve a legális bevándorlással. Kötelességünk eredményt felmutatni” – jelentette ki a francia elnök a Le Point hetilapnak adott interjúban. „Ehhez jobban meg kell védenünk a külső, európai határainkat, mert ne felejtsük el, Franciaország nem az Európába érkező külföldiek belépőországa, hanem inkább másodlagos bevándorló ország olyan külföldiek számára, akik egy másik országban léptek az Európai Unió területére” – tette hozzá.
„Hatékonyabban kell alkalmaznunk a menedékjogot is, amellyel az embercsempész-hálózatok visszaélnek. Ez áll a kormány által előkészített törvényjavaslat középpontjában” – hangsúlyozta az államfő. „Összefoglalva: igen, csökkenteni kell a bevándorlást, ugyanakkor az oktatáson, az integráción, a tekintélyen, a köztársaságon keresztül továbbra is lépéseket kell tennünk. És a gazdaságon keresztül. Amikor éveken át 10 százalékos volt a munkanélküliség, nem lehetett integrálni” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Emmanuel Macron ugyanakkor addig mégsem jutott el, hogy belássa és beismerje, hogy az „európai Franciaország” az összeomlás és eltűnés küszöbén áll.
A népszerű budapesti író, Kötter Tamás, a Megafon Központ publicistája a közösségi médiába így reagált a francia államfő nyilatkozatára: „Nahát, csak nem?! Egyébként teljesen mindegy, mert annak a Franciaországnak, amelyre felnéztünk, jó értelemben irigyeltük, ahova vágytunk, már rég vége! Már csak a végjáték folyik a tovatűnt nemzeti dicsőséget idéző kulisszák közt. Az épületek pompája, a múzeumok gazdagsága, az elegáns üzletek még ott vannak, csak lassan a díszletek közt franciák nincsenek. Mert nem értették meg és ma sem értik, vagy nem engedik meg nekik, hogy megértsék: Franciaország nem egy hely a térképen, hanem a föld, Európa egy utánozhatatlan darabja, amit egy nép, egy nemzet hozott létre és ’népesített be’ művészettel, építészettel, hagyománnyal, szokásokkal és történelemmel. Újra elmondom: Európa és benne Franciaország, ahogy minden más földrész, ország, tájegység azé lesz, aki teleszüli! Gondoljunk csak Erdélyre, és ne kövessük az európai bürokraták és a magyar ellenzék őrültségeit.”
