A székelyföldi megye közgyűlésének közleményéből tudta meg a sajtó tegnap, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) május 15–18. között Romániába érkezik helyszíni tájékozódásra.
Ezzel kapcsolatban némi ellentmondás is napvilágra került: a Hargita Megyei Tanácsa azt állítja, hogy a látogatás egyik oka a Borboly Csaba tanácselnök által a medvekérdés kapcsán még 2019-ben benyújtott petíció, melyhez Kovászna, Maros és Brassó megyének az elöljárói is csatlakoztak. De rögtön kiderült: a PETI nem is tervezett Hargita megyei látogatást, egyelőre csak annyit tudni, hogy bizottság Székelyföldre is kiszáll, de május 16-án csupán a Kovászna megyei Sepsiszentgyörgyön tart helyszíni szemlét. Hargita megyei látogatás nem szerepel a programban, ami azért is furcsa, mert ebben a székelyföldi megyében történt és történik a legtöbb medvekár – állítja Borboly Csaba RMDSZ-es tanácselnök, aki április 13-án levélben fordult a testülethez, melyben kérte, hogy a küldöttség a legnagyobb medvepopulációt számláló és legtöbb vadkárt jegyző romániai megyébe is látogasson el, jelezve a lakosság felé, hogy „brüsszeli szinten is fontos az ügyük”.
A 2019-es petíciót már tárgyalta ez az EP-bizottság, ám mivel a romániai környezetvédelmi minisztérium (amelyet egy szintén RMDSZ-es miniszter, éppen a Hargita megyei politikus, Tánczos Barna vezet) az elmúlt időszakban úgymond „számos lépést tett a nagyvadakkal való együttélés problémájának megoldására”, a PETI-nél elaludt az ügy. Bukarest mindent elkövet, hogy az unió ne vizsgálódjon, ne kutakodjon Romániában, lehetőleg semmilyen téren vagy ügyben.
Borboly úgy véli, hogy a teljes kép kialakítása érdekében célszerű lenne, ha az uniós küldöttek találkoznának Hargita megye érintett intézményeinek képviselőivel, az Európai Unió Regionális Nagyragadozó Platformjának Hargita megyei tagjaival is. Ebben a megyében ugyanis 2016 óta közel 2200 medvekárt jegyeztek. A medvék 95 esetben emberre támadtak, több halálos áldozatot okozva; tavaly 15, idén három támadás történt. „Az ilyen mértékű veszélynek kitett uniós polgárokkal szemben az lenne tisztességes, ha éreznék, hogy az európai intézmények odafigyelnek rájuk” – nyilatkozta a tanácselnök, aki szerint a bizottság távolmaradása félreértésre adhat okot, a probléma által leginkább érintettek felületesnek értékelhetik a látogatást.
A 2019 novemberében iktatott petícióban az érintett erdélyi megyék elöljárói a romániai barnamedve-populáció kezelése kapcsán emeltek panaszt, kifogásolva, hogy a román kormány kevés erőfeszítést tesz a polgárok és tulajdonuk védelmében. Bukarest az intézkedésekkel kérkedik, a vidéki elöljárók a kormányzati impotenciára mutogatnak. Az ellentmondás egyértelmű.
Vincze Loránt EP-képviselő, a petíciós bizottság RMDSZ-es tagja korábban a Forestmania.ro szakportálnak úgy nyilatkozott: a brüsszeli testülethez kétfajta petíció is érkezett a romániai barnamedvék kapcsán. Egyesek a lakosság biztonságának növelését, mások az állatok védelmét szorgalmazták. Mint mondta, romániai látogatásán a küldöttség a petíció szerzői mellett a szakma, a civil szféra és a hatóságok képviselőivel is találkozik, s a medvekérdés mellett az illegális erdőirtás ügyét is vizsgálja. Ez utóbbi is érzékeny pont, ugyanis a román kormány állítja, hogy nem is létezik illegális erdőirtás az országban, miközben a környezetvédők szerint virágzik ez az „iparág”, a legmagasabb körökig nyúlik a korrupció ezen a téren is.
