A kézdivásárhelyi (Kovászna megye) Vigadó Művelődési Központ dísztermében szeptember 7-én 18 órától hármas rendezvényre várják az érdeklődőket: bemutatják Iochom István Katonasors című könyvét, megtartják az immár hatodik hadiárva-találkozót, illetve a kézdiszéki volt munkaszolgálatos katonák első találkozóját.
A rendezvény fővédnöke Tóth László csíkszeredai magyar főkonzul, házigazdája Kiss Erika, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdiszéki szervezetének és a Kézdiszékért Egyesületnek az elnöke.
Az újságíróként is ismert Iochom István Katonasors című kötetét Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus mutatja be, közreműködik Albu Erika előadóművész és Józsa Irén versmondó, Pro Urbe-díjas ny. magyartanár.
„Romániában a szovjet mintára elindított osztályharc idején, 1950 után több tízezer fiatal férfit személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára kényszerítettek, munkabér nélkül. Könyvem azoknak a felső-háromszéki volt munkaszolgálatos katonáknak a visszaemlékezéseit tartalmazza, akik az 1950. január 14. és 1961. február 28. közötti időszakban munkaszolgálatosként teljesítettek katonai szolgálatot a Munka Szolgálatának Főigazgatósága keretében, akik a katonai szolgálat helyett utak, hidak, vasutak építésére és egyéb kemény munkákra – például szénbányákba – voltak beosztva, azaz építették ingyen a ’szocializmus vívmányait’, és nem egy közülük sose tért haza, vagy ha igen, betegen vagy életre szóló fogyatékossággal. Tizenkilenc kézdiszéki településen kerestem fel az egykori munkaszolgálatos katonákat, akinek a száma évről évre egyre kevesebb, hiszen valamennyien már túl vannak nyolcvanadik életévükön. Az elszenvedett megaláztatásokat nem lehet elfelejteni, a gonosztevőknek megbocsátani. Sárba tiporták az emberi szabadságot, polgári jogokat, durván megsértették a szabadság gyakorlását, korlátozták a politikai, társadalmi jogaik gyakorlását. A másik típusú munkaszolgálatos katonák a honvédelmi minisztérium alárendeltjei voltak, akiket bérbe adtak a szállítási minisztériumnak, ahol a vasutak, hidak, utak építésénél dolgoztatták fizetés nélkül. Ezeket a román kormány a mai napig nem részesíti semmilyen kárpótlásban. Tudott dolog, hogy nagyrészt ingyen munkaerővel épült fel Románia, hisz ezt a módszert alkalmazták 1948-tól egészen 1989-ig. A hiteles feljegyzések szerint csak 1950–1961 között több mint 520 000 kényszer-munkaszolgálatos dolgozott ingyen egyenként 24–42 hónapon keresztül, gyenge ellátás mellett. Ezeket a visszaemlékezéseket tudomásom szerint Kovászna megyében a mai napig senki nem gyűjtötte össze. Hiánypótló könyvről van szó” – ajánlja a kötetet maga a szerző.
A rendezvényre a belépés díjtalan, regisztráció és további információk: 0730-600-279.
