A több ezer kilométerről verbuválódott honfoglaló magyar törzsekről és a káoszelméletről is hangzott el előadás Egerben, a Magyar Természettudományi Társulat konferenciáján. A tudományos bizonytalanság mindenütt jelen van, a magyar nyelv terjedésével kapcsolatban is vannak kérdések.
A Magyar Természettudományi Társulat „Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban” konferenciasorozatának egri, harmadik állomásán. Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója Bizonyosságok a magyarság őstörténetében – bizonytalanságok az interpretációban címmel beszélt a honfoglalókról, honfoglalásról. Először is annak idejéről és mikéntjéről. Az Árpádok krónikájában megírt hagyománnyal ellentétben ugyanis nem egy mozzanatról volt szó, a Kárpát-medencét évtizedek alatt vették birtokba a magyar törzsek, 860-tól 950-ig tarthatott a letelepedési folyamat.
Arra a kérdésre sem tudjuk a választ, honnan jöttek eleink, annyit tudunk, hogy Keletről. A hét törzs eredete nem egyezik, a archeogenetikai kutatások alapján legalább négy térségből származtak elődeink. Az egyik terület Magna Hungaria az Urál vidékén (illetve a hegyvonulaton túl), ahol nagy temetőket tártak föl, és ahonnan a népesség kisebb része jött el a Kárpát-medencébe, a többség helyben maradt. Más törzsek a Kaukázus-hegység előteréből származhattak, a harmadik feltételezett térség Belső-Ázsia, a mai Mongólia területe. Apai és anyai ágról is voltak onnan eredeztethető honfoglalók, az Abák és az Árpádok is onnan származhattak, az innen érkezettek az elit ötödét tehették ki az előadó szerint. És vannak az eurázsiai sztyeppékről, Kazahsztán keleti vidékéről, az Altaj-hegylánc előteréből származó csoportok, amelyek a népek országútján éltek és azon a sztyeppe nyugati széléig, a Kárpát-medencéig vándoroltak. Bernert Zsolt szerint legközelebbi nyelvrokonaink, a hantik és manysik genetikai jellege is hasonló az itteniekhez, ők viszont az erdőövezetben indultak észak felé. A főigazgató úgy gondolja, korábban is vita volt arról, hogy a finnugor nyelveket milyen nyelvészeti csoportba sorolják, de valószínű, hogy a finnugor népek genetikai eredete az Altajnál van.
Az antropológus szerint hiába éltek a magyarok elődei ott a legnagyobb számban, a sztyeppén nehéz megtalálni a nomadizáló népcsoportok temetkezési helyeit, azok inkább ott kutathatók, ahol állandó, letelepedett lakosság van. A bizonytalanságok között említette azt, hogy egy kisebb honfoglaló népesség hogyan adta át nyelvét a helyben élő többségnek, ha viszont sokan voltak, akkor miért tűnt el gyorsan genetikai hagyatékuk? A magyar nyelv a honfoglalóké lehetett-e vajon, vagy a helyben talált lakosoktól vették át? Szerinte a feltárt honfoglaló temetőkben lévők türkök voltak. Előfordulhatott kétnyelvűség is, az érkezők egy része magyarul beszélt, más része türk nyelvet használt. Bernert Zsolt elmondta, a keletről érkező férfiak és nők genomja egy irányba mutat, azaz családok, egy erős társadalom érkezett a Kárpát-medencébe, nem volt tehát nőhiány, nem raboltak maguknak asszonyokat a férfiak.
