A Bákó megyei Mojnyest városi bírósága mai végzésében megállapította, hogy területileg nem illetékes a román szélsőnacionalisták 2019. június 6-án elkövetett erőszakos temetőfoglalása során történt egyik bántalmazási ügyben, és a Csíkszeredai Bíróságra ruházta át az ügy érdemi tárgyalását. A jogerős végzés kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte.
A csíkszeredai Kovács Csaba tett feljelentést annak idején az ügyészségen, miután a román „legionáriusok” (vasgárdisták) ortodox egyházi áldással elkövetett erőszakos temetőfoglalása során két személy is arcon ütötte. A bántalmazott az elszenvedett sérülésre törvényszéki orvosi látleletet kért.
A sértett az MTI-nek elmondta: Csíkszeredában tett panaszt, miután egy közösségi portál képei alapján azonosította bántalmazóit. A rendőrség azonban átküldte a mojnyesti ügyészségre a vizsgálati anyagot. Időközben azonban jogerős ítélet született arról, hogy a temető nem Dormánfalvához (Dărmănești), hanem Csíkszentmártonhoz tartozik, így a Moinești Bíróság illetéktelenné nyilvánította magát az ügyben.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye falu a törvények értelmében a Hargita megyei Csíkszentmárton község része. Az első világháborúban az itt elesett magyar katonák számára alakítottak ki temetőt, amelybe jóval a háború után a román hadisírgondozó hatóságok más nemzetiségű katonák maradványait is eltemették. A Csíkszentmárton önkormányzata által felújított és gondozott sírkertet a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala 2018-ban saját közvagyonaként telekkönyveztette, és 2019 áprilisában Csíkszentmárton értesítése nélkül román parcellát hozott létre, és emlékművet állított a temetőben. Június hatodikára Dormánfalva önkormányzata román nacionalista szervezetek felvonulását és koszorúzását engedélyezte a temetőben. Az előtte elhaladó útra pedig Hargita megye tanácsa engedélyezte a Kovászna megyei közgyűlés kihelyezett rendkívüli ülését, melyre Székelyföld településeit is meghívták. A székelyek élőláncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát. Futballhuligánok csoportjai azonban a magyar élőláncot megkerülve elfoglalták a temetőt, kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.
Az incidens miatt a csendőrség csupán Borboly Csabára, a Hargita Megyei Tanács elnökére és Grüman Róbertre, a Kovászna Megyei Tancs alelnökére rótt ki bírságot, mindkettőt azonban a bíróság érvénytelenítette. Erdélyi magyar szervezetek feljelentése nyomán a mojnyesti ügyészség vizsgálta az erőszakos temetőfoglalás ügyét, és megütközést keltett azzal, hogy nem tekintette például gyűlöletre vagy diszkriminációra uszításnak a temetőnél skandált Kifele a magyarokkal az országból! jelmondatot.
Februárban hiába döntött úgy a Bákó Megyei Törvényszék, hogy le kell bontani a román nacionalisták által az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül felállított betonkereszteket. Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület elnöke kijelentette: „az emlékművet és a román kereszteket csak akkor távolítják el a temetőből, ha a buldózerek bennünket is eggyé tesznek a földdel”.
