Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a Velencei Bizottsághoz fordult a romániai elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat kapcsán, az pedig megállapította: a választások érvénytelenítése csak „nagyon kivételes” körülmények között történhet meg, és nem lehet kizárólag titkos információkra alapozni. Romániában márpedig egyik feltétel sem teljesült 2024 novemberében-decemberében, vagyis a hatalmat birtokló posztkommunista klikk államcsínyt hajtott végre.
A Velencei Bizottság az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor a frissen született demokráciáknak sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szükségük. A bizottság hivatalos neve angolul European Commission for Democracy through Law (Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság), de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének színhelye után általában Velencei Bizottságnak nevezik. A nemzetközi testület nem hoz kötelező érvényű, jogi következményű határozatokat, véleményeket és álláspontokat fogalmaz meg, de a demokráciák és jogállamok általában igazodni próbálnak az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testületének véleményéhez.
„Az online és közösségi médiakampányok révén elkövetett törvénysértések bizonyítása különösen nehéz. Az ilyen ügyekben a jól megalapozott és átlátható döntések kulcsfontosságúak. A Velencei Bizottság véleménye szerint az ilyen határozatoknak pontosan meg kell jelölniük a jogsértéseket és a bizonyítékokat, és nem szabad kizárólag minősített információkra támaszkodniuk – ezek csak háttérinformációként használhatók –, mivel ez nem garantálja az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget” – áll a bizottság friss jelentésében.
A romániai politikai ellenzék a Velencei Bizottság jelentése mentén élesen elítélte a román hatóságok visszaéléseit, és azok lemondását követelte, akik felelősek az „illegális” választási folyamatért. Kiemelték: mindenki látta és tapasztalta, hogy a bukaresti Alkotmánybíróság által hozott döntés az elnökválasztás érvénytelenítéséről visszaélés volt. Egy ilyen döntést eleve a Központi Választási Irodának (BEC) kellett volna meghoznia. „Romániában világos szabályok vannak a választásokra, a BEC-nek megvoltak a felelősségei, de inkább egy nagyobb játszma gyalogjává vált, amely a demokráciánk lábbal tiprásához vezetett” – mondta Elena Lasconi, az egyik államfőjelölt, Kifejtette, hogy két hónappal később „továbbra is sötétben tapogatózunk, anélkül hogy bármilyen bizonyíték lenne szabálytalanságokra vagy beavatkozásokra a választási folyamatban, amelyek befolyásolhatták volna a szavazás eredményét.”
„Ha meg akarjuk tartani a demokráciát, tiszteletben kell tartanunk a Velencei Bizottság véleményét, és azt törvénybe kell iktatnunk” – jelentette ki Lasconi, aki a folyamat átláthatóságának hiányát és a világos bizonyítékok elmaradását bírálta az elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatban. A legnagyobb ellenzéki párt, a szuverenista AUR elnöke, George Simion szerint „a Velencei Bizottság ugyanazt mondja, mint amit minden román: illegálisan érvénytelenítették a választásokat. Hagyják működni a demokráciát, mondjanak le!”
A bukaresti hatalom szószólói hebegnek-habognak, mossák kezeiket, miközben a Velencei Bizottság álláspontja is azt igazolja: Romániában államcsíny történt a jelenlegi rendszer és hatalmi struktúra fenntartása érdekében, az EU-tag ország élén egy illegitim elnök áll, aki törvényen kívül iktatott be egy új kormányt decemberben, következésképpen ez a kormány is – amelynek egyik alkotóeleme a Fidesz-szövetséges RMDSZ – illegitim.
