Csütörtökön kezdődik a sajtóban csak „fehér poros” expolgármesterként emlegetett Gyenes Levente és társai milliárdos áfacsalási pere. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat, az eljárás pedig Gyenest is érinti. A számlagyáras bűnbanda tagjai akár húsz évet is kaphatnak.
Július 10-én tart előkészítő ülést a Budapest Környéki Törvényszék Gyenes Levente volt gyömrői ellenzéki polgármester és társai milliárdos adócsalási ügyében. Mivel az ügynek rengeteg vádlottja van, Gyenest majd csak szeptemberben hallgatja meg a bíróság.
Gyenes Leventéről sokak emlékezetében az maradt meg, hogy évekkel ezelőtt pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel. A férfi sok éven át úgy volt Gyömrő polgármestere, hogy köztörvényes bűnözőként elítélték, tehát nem lehetett volna az. Gyömrő amúgy 22 ezres város Pest vármegyében, a Monori járásban, a budapesti agglomerációban, afféle kertvárosi jellegű „nagy falu”, a főváros egyik „alvóvárosa”.
Az áfacsalási ügy még 2022 szeptemberében robbant ki, akkor letartóztatták a jelenleg már szabadlábon védekező volt polgármestert is. Az ügyben a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága folytatta, a kutatások során a nyomozók nagy értékű autókat, karórákat, több mint százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.
A Vas Vármegyei Főügyészség huszonhét vádlottal szemben még április elején emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Az érintettek a vád szerint fantomcégekhez bejelentett dolgozók után nem fizettek adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, és ezzel a költségvetésnek összesen több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.
A vádirat szerint a vádlottak közül tízen 2019 őszétől három éven keresztül számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtettek. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul úgy, hogy az egyes vádlottak a gazdasági társaság közel kétezer munkavállalójával – a jogosulatlan áfalevonás leplezése végett – olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna.
Az ügyészség hozzátette: ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, melynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint száz munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt.
A bíróság a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján a terheltekkel szemben akár húsz év szabadságvesztést is kiszabhat. De a magyarországi igazságszolgáltatás „nagyvonalúságának” ismeretében az sem lepne meg senkit, ha mindenki megúszná, különös tekintettel a minden hájjal megkent ügyeskedő Gyenesre…
(Forrás: Magyar Nemzet)
