Ismét büntetőeljárást indított a román legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt kormányfő ellen az 1990-es bányászjárás ügyében. A két expolitikust emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják.
Emberiesség elleni bűncselekmények elkövetése miatt büntetőeljárás elindítását rendelte el ma a legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő és Petre Roman volt miniszterelnök ellen a bányászjárás ügyében, bár ennek azért kevés hírértéke, mert sosem fogják őket komolyan felelősségre vonni, ahogy eddig sem tették.
A hangzatos vád szerint Ion Iliescu és Petre Roman „elnyomó politikát folytattak a főváros polgári lakossága ellen”, amelynek következtében az általuk felbujtottak 4 embert megöltek, 2 embert megerőszakoltak, több mint 1300 ember testi és/vagy lelki épségét sértették meg, és több mint 1200 embert üldöztek jogellenes szabadságmegvonással. Becitálták kihallgatásra a 78 éves Petre Romant és a 83 éve Gelu-Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest, a 94 éves Ion Iliescut pedig állítólag otthonában hallgatták ki.
Petre Roman (Valter Roman illegalista kommunista fia, aki Neuländer Ernőként született a magyarországi Nagyváradon 1913-ban, zsidó családban) úgy nyilatkozott, nincs bizonyíték arra, hogy részt vett volna a bányászok Bukarestbe hozatalában. Ami akkor történt, az a Securitate volt embereinek nyilvánvaló részvételével történt – jelentette ki.
Ion Iliescu ellen már 2017-ben vádat emeltek az ügyészek emberiesség elleni bűncselekmények miatt, és akkor bíróság elé állították Petre Romant is, valamint Virgil Măgureanut, a Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatóját is. A legfelsőbb bíróság azonban 2020 decemberében visszautalta az ügyet a katonai ügyészséghez és elrendelte a nyomozás újrakezdését.
Az állami román hírügynökség szerint Ion Iliescut, aki az 1989-es posztkommunista puccs idején átvette a hatalmat és kivégeztette a Ceaușescu házaspárt, hiába próbálta ma kihallgatni a vádhatóság egyik ügyésze, az szóba sem állt vele.
Az ügyészek szerint 1990 júniusában a román állam több döntéshozója, valamint hozzájuk közel álló vagy őket támogató személyek elrendelték a posztkommunisták távozását követelő fővárosi tüntetések elfojtását. Ekkor történtek a bevezetőben említett atrocitások. A vádhatóság szerint a bukaresti Egyetem téren tüntetőkkel szembeni megtorló akcióban törvénysértő módon részt vettek a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és az új Securitate, a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról.
Időről időre – amikor az országban tetőfokára hág a korrupt, posztkommunista hatalommal szembeni népi elégedetlenség, mint pl. ezekben a napokban-hetekben – a mélyállam a nyilvánosság elé dobja az 1989-es forradalom alatt és után elkövetett gazemberségek feltárásának és elszámoltatásának témáját mint valami mézesmadzagot, gumicsontot, de 35 év alatt egyszer sem mutatkozott komolyabb szándék a számonkérésre. Ehhez ugyanis az egész politikai osztályt és hatalmi struktúrát le kellene cserélni, hiszen a mostani ugyanaz vagy ugyanannak a folytatója, örököse, mint amelyik megkaparintotta a gyeplőket a temesvári népfölkelés és az azt követő romániai forradalom napjaiban.
