Tegnap bejárta a magyar sajtót (is) annak a híre, hogy felért a világ legmagasabb hegycsúcsára, a Mount Everestre a nepáli hadsereg egy csapata, hogy összeszedjék az eldobált szemetet. „A tíztagú, öt serpával, vagyis hegyi vezetővel kiegészült csapat helyi idő szerint reggel 10 óra után érte el a 8849 méter magas hegytetőt” – szólt az egyik kulcsmondat, amit érdemes pontosítani.
A serpa szó ugyanis nem „hegy vezetőt” jelent, hanem egy közép-ázsiai népcsoport neve, amely a Himalája északkeleti részén él a magas völgyekben. A serpák jelentése egyszerűen: „keletiek”. 1953. május 29. után váltak ismertté világszerte, miután Edmund Hillary új-zélandi hegymászó egy nepáli serpa, Tenzing Norgay (kiejtve: Tendzsing Norke) segítségével elérte a tibeti nyelven Csomolungmának nevezett csúcsot, ami a nepáli királyság és a Kínai Népköztársaság által bekebelezett Tibet határán magasodik. Ettől kezdve a Himalája-expedíciók megkerülhetetlen segítőivé váltak, ez a tevékenység a népcsoport számára fontos jövedelmi forrást jelent. Éppen ezért a köztudatban sokszor a serpa szóhoz a hegyi vezető jelentést társítják, holott a népcsoport többsége nem végzi ezt a munkát.
A Himalája-hegyvonulat és egyben a föld legmagasabb csúcsát az európaiak számára 1847-ben John W. Armstrong fedezte fel, aki akkor a brit koronagyarmaton, az Indiai Földmérési Szolgálatnál dolgozott. A hegy ekkortól Peak XV néven lett ismert, mígnem George Everest hadmérnök ezredes 1852-ben be nem fejezte be a régióbeli méréseit, ekkor derült ki ugyanis, hogy ez a világ legmagasabb csúcsa. Az ő munkatársa és utódja nevezte el a hegyet Mount Everestnek. Azt majd az új évszázadban tudta meg a világ, hogy a csúcsnak már réges-régen volt tibeti neve. Sőt az is kiderült, hogy francia hittérítők térképein már 1733-ban szerepelt a Csomolungma név. Nagy vita kerekedett, hogy kit is illet meg a felfedezés dicsősége: a franciákat vagy az angolokat, holott a tibetiek már több ezer éve „felfedezték” a hegyet. Azóta mindkét név használatban van. Ugyanakkor az is vitát szült, hogy ki mászta meg elsőként, ugyanis két angol, George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben csúcstámadást hajtottak végre, de sosem értek vissza az alaptáborba, eltűntek a hegyen. A mai napig tisztázatlan, hogy feljutottak-e a csúcsra, és visszatértükben fagytak-e meg, s bár Mallory holttestét 1999-ben megtalálták 8160 méteres magasságban, nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy ő és ifjú társa lennének a Csomolungma első megmászói. Így a mai napig Hillaryt és Norkét illeti meg a dicsőség.
A világ legmagasabb csúcsát egyébiránt több mint 11 ezerszer mászták meg 1953 óta. Nagyjából 320-an haltak meg hegymászás közben a himalájai hivatalos adatbázis és a nepáli illetékesek szerint, külföldiek és helybéliek egyaránt.
A magyarok közül a hiedelemmel ellentétben nem a számos egyéb rekordot felállító gyergyói Erőss Zsolt volt az első, aki 2002-ben jutott fel a Mount Everestre, hanem a felvidéki Demján Zoltán, aki 1984-ben egy csehszlovákiai expedíció tagjaként járt a világ legmagasabb csúcsán. Azóta több magyar is járt ott, de mindannyian oxigénpalackkal. A nagyváradi Varga Csaba, aki oxigén, telejsítményfokozók és serpák segítsége nélkül mászik, 2021-ben próbálta meghódítani a Csomolungmát, de a rossz időjárás és a lavinaveszély miatt vissza kellett fordulnia a nyolcezres szint küszöbén.
A Himalája csúcsain 2019 óta vezeti a szemétszedést a nepáli hadsereg, idén három csapatot állítottak ki, hogy az Everesten kívül a 8516 méter magas Lhoce, a 7220 méteres Barunce és a 8091 méteres Annapurna lejtőit megtisztítsák. A Kisor Adikari alezredes vezette csapat csak az Everest környékéről körülbelül tíz tonna szemetet készül összeszedni.
Idén, az Everest első dokumentált megmászásának 70. évfordulóján rekordszámú, 478 engedélyt adtak ki Nepálban külföldieknek, hogy a nepáli oldalról a tavaszi mászószezonban megkíséreljék az Everest meghódítását. Köztük van a magyarországi Suhajda Szilárd is, aki már túl van a harmadik akklimatizációs körön, sikeresen elérve a Mount Everest 7900 méteren fekvő Genfi-sarkantyú nevezetű pontját. A Kyocera Everest Expedíció 2023 keretében próbálkozó alpinista célja, hogy teherhordók és mesterséges oxigén használata nélkül érjen fel első magyarként az ismert világ tetejére.
