Az Európa és Ázsai határán elterülő hatalmas államban a lakossági tiltakozások Zsanaozenben kezdődtek vasárnap, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira (volt Alma-Ata), az új fővárosra, Nur-Szultánra (volt Asztana) és vidéki településekre is. A kormány lemondott, az államfő átvette az ország nemzetbiztonsági tanácsának vezetését, s szigorú fellépést ígért.
A Kazahsztánban zajló zavargások okán az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője szerdai közleményében felelősségteljes cselekvésre és önmérsékletre szólított fel minden felet, hangsúlyozva: fontos tartózkodni az erőszak fokozódásához vezethető cselekedetektől.
Az uniós külügyi szolgálat kiemelte: az EU elismeri a jogot a békés tüntetéshez, de elvárja, hogy a megmozdulások mindvégig erőszakmentesek maradjanak. A közlemény szerint az Európai Unió felszólította az illetékes kazah hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a jogot a tiltakozáshoz, és az arányosság elvét betartva lépjenek fel a biztonsági érdekek védelmében. „Kazahsztán fontos partnere az Európai Uniónak. A megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás keretében az Unió számít Kazahsztánra, ahogyan arra is, hogy az ország betartja kötelezettségvállalásait, biztosítja a sajtószabadságot, valamint a szabad hozzáférést az információkhoz” – fogalmaztak. Az Európai Unió a helyzet békés megoldását szorgalmazza az összes érdekelt fél bevonásával folytatott párbeszéd révén, a polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett – tették hozzá.
A diplomáciai bükkfanyelven túl annyit tudni kell, hogy a posztszovjet Kazahsztánban gyakorlatilag egypártrendszer van, a hatalom Kaszim-Zsomart Tokajev államfő kezében összpontosul, de elemzők szerint ő csaupán kirakatembere az egykori kazah kommunista pártfőtitkárnak, Nurszultan Nazarbajevnek, aki harminc évnyi „sajátos demokrácia” után vonult nyugdíjba. A kérdés most az, hogy rendszerváltó forradalom előtt áll-e az ország, vagy polgárháborúba torkollik a hatalmon lévők és az elégedetlenkedő közötti affér. Moszkva mindenesetre máris bejelentette, hogy az oroszok és a környékbeli szovjet utódállamok „békefenntartó” erőket indítanak Kazahsztánba, mivel annak saját hadseregét bevetették a lakosság ellen.
Mindenesetre a szekus, magyarellenes román sajtóban máris megjelentek olyan célozgatások, mint hogy a kazahsztáni indulatokat külföldről gerjesztették, „az amerikaiak” ugyanúgy előre ismerték a „forgatókönyveket”, mint az 1989-ben Temesváron megindított „felkelés” esetében, amit szintén külföldről vezényeltek Románia „ellenségei”…
