Egyelőre senki nem vállalta magára a felelősséget a 2014-ben Ukrajnától Oroszországhoz visszatért Krím-félszigetet és az anyaországot összekötő híd elleni támadásért. A legkézenfekvőbb válasz persze, hogy az ukránok hajtották végre az akciót, ám ezt eddig hivatalosan nem ismerték el.
A nemzetközi sajtóban megjelent találgatások is főként arról szólnak, hogy az ukrán különleges egységek állhatnak a merénylet mögött. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) viszont nem kommentálta érintettségét az Ukrinform hírügynökség megkeresésére, viszont Telegram csatornáján hírt adott az eseményekről.
A krími híd csak a kezdet! – figyelmeztetett a közösségi médiában Mihaljo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó, ami ugyancsak sokféleképpen értelmezhető, ráadásul a Zelenszkij-rezsim harcias blöffjei közismertek. Korábban az ukrán hadsereg egyértelművé tette, hogy jogszerűnek tekinti a Krím-félsziget támadását, de csak néhány belövésre futotta eddig Kijevtől.
A kérdés nem is annyira a ki, mint inkább a hogyan. Az eddigi információk alapján egy robbanóanyaggal megrakott tehergépjármű robbant fel, amikor az üzemanyagot szállító vonatszerelvények mellé ért. Ezt a forgatókönyvet a közösségi médiába feltöltött videók és a pusztítás környezete is megerősíti.
Egy mesteri szabotázsakciónak tűnik – értékelte a BBC-nek a támadást a brit hadsereg egy korábbi robbantásszakértője. Rámutatott, hogy a hídon nem láthatók becsapódásra utaló jelek, ami szintén kizárja azt, hogy légitámadásról lett volna szó. Emlékezetes, hogy korábban Herszon közelében az ukrán rakétacsapások milyen krátereket téptek az aszfaltba. Valószínűtlenné teszi a rakétázás teóriáját az is, hogy a Krím-félszigetet az Sz–400-as, az egyik legmodernebb légvédelmi rakétarendszer védi. „Azt gyanítom, hogy az úttesten és a vasúti pályán elhelyezett robbanóanyagot hoztak működésbe távirányítással, közel egyszerre” – magyarázta egy brit szakember. A robbanás méretéből és típusából mások is arra következtettek, hogy nem a teherautó hordozott egyedül robbanóanyagot, hanem a hidat részben alá is aknázhatták.
Akárhogyan is, bármelyik lehetőség óriási presztízsveszteség az oroszoknak. Azt követően, hogy augusztusban autóba rejtett pokolgéppel végeztek Darja Dugina Kreml-közeli újságíróval Moszkva határában, most ismét egy szigorúan őrzött, stratégiai és jelképes fontosságú létesítménynél, mélyen a frontvonalak mögött csaptak le.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor egy másik elméletre is felhívta a figyelmet: forrásai szerint nem kizárt, hogy orosz belső munka történt, hiszen aláaknázni a hidat ukrán részről hihetetlenül nehéz lenne. „Miért, mi a racionalitás? A kolléga szerint a háborús párt nem elégedett Putyinnal (ezt tudjuk már hónapok óta), és ezzel a megalázó akcióval sarkallná tettre” – írta a szakértő bejegyzésében.
A vizsgálatot folytató orosz hatóságok friss közlése szerint legkevesebb három ember halt meg a balesetben (korábban nem érkeztek hírek áldozatokról). Az áldozatok a robbanáskor járműveikkel együtt a vízbe zuhantak. A kárfelmérés továbbra is folyamatban van.
A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet a kontinenssel keleten összekötő és az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A ma reggeli incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A járműforgalmat leállították és megkezdődött a kompforgalom újraindításának előkészítése a Kercsi-szorosba. Órákon át álltak a Moszkvából és Szentpétervárról a krími Szimferopolba tartó legközelebbi vonatok is, miután megsérült a vasúti pálya.
Szergej Akszjonov, a Krím vezetője késő délután bejelentette, hogy a közúti forgalom részlegesen újraindult a hídon. Később a félszigetről Oroszországba járatokat közlekedtető vasúttársaság közölte, hogy az első vonatok is elindultak a híd érintésével Moszkva és Szentpétervár felé.
(Forrás: Magyar Nemzet)
