Alig múlik el nap, hogy a budapesti kormányzati kommunikáció ne adna hírt Potápi Árpád Jánosnak, a nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkárnak újabb és újabb kinyilatkoztatásáról. Ma éppen Maroskeresztúron találta azt mondani, hogy megerősödött a nemzeti összetartozás és a Kárpát-medence egysége.
A fideszes politikus a rendezvény fővédnökeként vesz részt a Keresztúr nevű települések 23. nemzetközi találkozóján, amelyen 23 település képviselteti magát.
Potápi szerint a Magyarországon 2010-ben bekövetkezett radikális nemzetpolitikai fordulat után megerősödött a nemzeti összetartozás, egyre inkább egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sport vagy média területén. Nyilvánvaló, hogy ezen véleményét számos politikai-közéleti szereplő nem osztja, sőt nem is tartja üdvösnek és pozitívnak ezt az „egységesülést”, homogenizációt, egyszínűsödést.
Az államtitkár úgy értékelte: a nemzeti összetartozás megerősítése az utóbbi 13 év legfontosabb eredménye, amelyhez a templomok, iskolák, óvodák felújítása, építése, a politikai intézményrendszer megerősítése mellett az egymástól távol élő magyar emberek közötti találkozók rendszeresítése, barátságok kialakulása, a közösségépítés is hozzátartozik. Rámutatott: a Berények, a Szentgyörgyök, az Apáti települések is évről évre szerveznek találkozót, de a Keresztúroké az egyetlen hivatalosan is bejegyzett szövetség.
Ez azonban nem állja meg a helyét, ugyanis a Szent Királyok Szövetsége már 1997 óta bejegyzett civil szervezetként tömöríti azokat a településeket, amelyek nevükben is őrzik szent királyaink emlékét. Jelenleg 21 Kárpát-medencei településről van szó.
Kovács József, a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének elnöke az összefogás erejét példázva megjegyezte: Keresztúr nevű településeken él a Kárpát-medencei magyarság másfél százaléka. Félszáznál is több olyan településről van szó, amelynek nevében a Keresztúr valamiképpen benne van, igaz, nem mindegyik tagja az általa elnökölt szövetségnek.
A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúr (Cristești) 5600 lakosa közül a tavalyi népszámláláson több mint 2300 vallotta magát románnak, és már csak 2100 magyarnak.
