Elfogadta hétfőn a kétkamarás román parlament alsóháza a társadalmi és politikai feszültséget okozó új nyugdíjtörvény tervezetét. Múlt héten a jogszabályt a fels őház is megszavazta, így hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. A képviselőház az új nyugdíjtörvényt 199 szavazattal 39 ellenében, 17 tartózkodás mellett fogadta el.
A jogszabály szerint januártól egyégesen – a 2023-as átlagos infláció mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a nyugdíjak Romániában, majd 2024 szeptemberéig elvégzik a nyugdíjak újraszámítását. A törvény azonos munkáért azonos, járulékbefizetésen alapuló nyugdíjat irányoz elő és – egy átmeneti időszak után – 65 évben egységesíti a nyugdíjkorhatárt, enyhén szűkítve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét és a jogosultak körét. A múlt heti tüntetések hatására a képviselők megszavazták, hogy a bányászok továbbra is 45 évesen mehetnek nyugdíjba.
Románia a helyreállítási tervben kötelezettséget vállalt a nyugdíjreform keresztülvitelére. Erre hivatkozva a szociálliberális kormánykoalíció sürgősségi eljárással fogadta el a törvényt, mondván, hogy különben az ország 70 milliárd eurónyi uniós támogatás felfüggesztését kockáztatja.
Az ellenzék az alapos társadalmi vitát és a beharangozott, egy év alatt 40 százalékot is meghaladó kétlépcsős nyugdíjemelés költségvetési fedezetének megjelölését hiányolta a hétfői plenáris vitában, és azzal vádolta a kormányt, hogy a nyugdíjemelésekről szóló, de gazdaságilag életképtelen újabb hazugsággal akarja az idős emberek voksát megvásárolni a jövő évi választásokra.
Az új nyugdíjtörvény a koalíciós pártok között is feszültséget keltett, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai aggodalmuknak adtak hangot, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő újabb adóemeléssel próbálja majd előteremteni nyugdíjemelési kampányígéreteinek fedezetét.
A miniszterelnök a szavazást követő sajtónyilatkozatában leszögezte: nem fognak újabb adókat kivetni, sőt, az általa vezetett kormány azon lesz, hogy a munkára kivetetett jövedéki terheket – elsősorban a minimálbérrel foglalkoztatottak esetében – csökkentsék. Ciolacu beismerte: a 4,8 millió nyugdíjas 80 százaléka 3000 lejnél (600 eurónál) kisebb, 60 százalékuk pedig 2000 lejnél (400 eurónál) is kisebb öregségi járandóságot kap. Ezt tarthatatlannak nevezte, és kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a költségvetési törvény kidolgozásánál megtalálják a fedezetet a nyugdíjemelésre. Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Bizottság nem fogja-e a nyugdíjemelések elnapolását kérni Romániától a túl magas költségvetési hiány miatt, a miniszterelnök azt állította: az EB egyetért a hétfőn megszavazott törvénnyel.
Romániában a nyugdíjak kiszámításához úgynevezett nyugdíjpontot alkalmaznak, amely megfelel egy olyan képzeletbeli munkavállaló bérének, akit teljes aktív pályafutása során az országos átlagbér szintjén fizettek. A nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej (136 ezer forint, kb. 350 euró), január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
Kormányzati források szerint jelenleg havonta 9,6 milliárd lejt költenek a 4,8 millió nyugdíjas járandóságára, a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint ez a költség 13,8 milliárd lejre emelkedik.
Közben a sajtó folyamatosan arról cikkez, hogy elképesztő szakadék tátong a kisnyugdíjasok járuléka és a kiváltságosok speciális nyugdíja között. Vannak olyan nemrég nyugdíjba vonult háziorvosk, akiknek negyven évnyi praktizálás után háromezer lejt sem visz havonta a postás, miközben egy korkedvezménnyel visszavonult törvényszéki bírónak harmincezret utal minden hónapban a nyugdíjbiztosító…
