Miután az erdélyi Soros-média kiderítette az RMDSZ két európai parlamenti képviselőjéről, hogy látványosan szembefordultak az unió zöld célkitűzéseivel, sietett tételesen is a fejükre olvasni főbb bűneiket. Eszerint Winkler Gyula és Vincze Loránt, akik egyébként most is pártjuk listájának első két helyén indulnak a június 9-i EP-választáson, a kampányukban is kiemelt helyen kezelték az általuk eltúlzottnak tartott természet- és környezetvédelmi célokat, azt állítva, hogy ezek elviselhetetlenül nagy terheket rónak a gazdálkodókra és veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságunkat. Ezekkel érveltek például akkor is, amikor a sajtó arról kérdezte őket, hogy támogatják-e az EU Természethelyreállítási Törvényét, illetve amikor arról kérdezték őket, hogy mit szólnak ahhoz az értékeléshez, amit öt vezető zöld szervezet készített az EP-képviselők ötéves tevékenységéről, amelyben „őskori gondolkodásúnak” titulálták a két RMDSZ-est. Ugyanakkor ezek ketten azt üdvözölték, amikor a kampány közeledtével Brüsszel tovább lazított a Közös Agárpolitika (KAP) természetvédelmi szabályain, amiket amúgy is túl megengedőnek tartottak az ökológus szakértők.
Márk-Nagy János ökológus, a számos nagyléptékű természetvédelmi projektet lebonyolított Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmári szervezetének elnöke a Transtelexnek elmondta, hogy Winkler és Vincze nem az erdélyi gazdák érdekei szerint szavaztak az Európai Parlamentben az elmúlt öt évben. „Figyelemmel követtem a tevékenységüket, és úgy vélem, nagy problémák vannak ennek a két embernek a hozzáállásával a mezőgazdasággal és a természetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ők nem az erdélyi magyar embereket képviselték az Európai Parlamentben. Amiket mondtak például a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekről, azzal a nagy mezőgazdasági termelők, valamint a vegyszer- és műtrágyagyártók érdekeit képviselték, nem azokét, akik itt élnek, itt gazdálkodnak, nem a kisgazdákét, akik esetleg jobban meg tudnának élni a mezőgazdaságból Erdélyben. Az itteni természeti környezeti körülmények között, figyelembe véve a talajviszonyokat és a földtulajdoni struktúrát, sokkal minőségibb termelést lehetne folytatni, azzal szemben, amit jelenleg a nagy szántóföldi kultúrákon csinálnak” – nyilatkozta a szakértő.
Márk-Nagy szerint szerte Európában és Romániában is folyamatosan bővül a környezetbarát és biotermékek piaca, ezeknek a termékeknek az ára magasabb is, ezt a piacot kellene megcélozni, és nem a rossz minőségű, vegyszerekkel teli árut előállító tömegtermelést kellene ösztönözni. „A jelenlegi előrejelzések szerint ha így folytatjuk az agrártermelést, ahogy most, hatalmas gépekkel, mélyszántással, 2070-re a termőtalajok globálisan elfogynak. A fogyás mértéke sokkal gyorsabb Nyugat-Európában, ahol régóta intenzív gazdálkodás folyik, nálunk egy kicsit jobb a helyzet, de itt is nagymértékű a talajvesztés, a termőtalajok leromlása. Lehet, hogy a gazdálkodók úgy érzik, hogy most jól boldogulnak, de arra is kellene gondolni, hogy a gyerekeik, unokáik hol és min fognak gazdálkodni. Akik azt akarják, hogy most az EU adjon támogatást a mezőgazdaságnak, de ne követeljen környezetvédelmi, klímavédelmi, talajvédelmi intézkedéseket, azok nem gondolnak arra, mi lesz egy-két generáció múlva” – szögezte le Márk-Nagy János. Inkorrekt a társadalom többi részével szemben, hogy most közpénzből támogatják azt a típusú termelést, ami tönkreteszi a talajokat, majd nehéz gazdasági helyzetben ugyanezen termelőket kell kistafírozni közpénzből.
„A két RMDSZ-képviselő nagyon populista módon folyamatosan arra hivatkozik, hogy élelmiszerre szükség van, és hogy az élelmiszerbiztonságunk kerül veszélybe a környezetvédelem miatt. Ehhez képest egyrészt a helyzet az, hogy nagyon komoly túltermelés van a mezőgazdasági termékekből, másrészt óriási az élelmiszerpazarlás. Igazából nem reális a probléma, amit felvetnek, hogy nincs vagy nem lesz elég élelmiszer, ha bizonyos területeket esetleg visszaadunk a természetnek. Ezt viszont azt eredményezné, hogy cserébe a termékek jobb minőségűek lennének, és hosszú távon tudnánk biztosítani a természeti környezetünk megfelelő minőségű fennmaradását” – magyarázta a továbbiakban Márk-Nagy János, elismerve: a kisgazdáknak nincs eléggé erős képviselete az EU-ban, ehelyett az van, hogy a nagy vegyszergyártók lobbija mindent lehengerel, keményen megpróbálja befolyásolni a döntéshozást az EP-ben, és gáncsol mindent, ami zöld kezdeményezés, ami keresztezi az érdekeikeket. „Arra nem gondolnak azok, akik a multik törekvéseit kiszolgálják, hogy ezek a nagy vegyszer- és gépgyártó cégek, meg akik az elégetendő üzemanyagot biztosítják, majd röhögni fognak a markukba, amikor a talajok már nem lesznek termőképesek. Ők most eladják, amit el akarnak, a pénzt beszedik, és majd másba fektetik.”
Az ökológus szerint nagyon nehezen érthető, hogy az az RMDSZ, amely folyamatosan azt mondja, hogy az erdélyi magyarság megmaradását támogatja, az Európai Parlamentbe olyanokat küld, akik teljesen más döntéseket hoznak, mint amelyek az itteniek érdekeit szolgálnák.
