Egy amerikai romboló hadihajó szerdán a Dél-kínai-tengeren lévő, vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében hajózott, ami heves fellépést váltott ki a Kínai Népköztársaság részéről – számolt be a Reuters hírügynökség.
Kína szerint hadserege válaszreakcióként kiszorította az amerikai hadihajót, miután szerintük illegális behatolás történt kínai felségvizekre. Peking továbbá hozzátette, hogy az Amerikai Egyesült Államok tevékenysége nem más, mint szándékos feszültségkeltés.
Az USA rendszeresen hajt végre úgynevezett hajózási szabadságot biztosító műveleteket a Dél-kínai-tenger térségében, amelyekkel a Kína és más igénylők által megszabott „ártatlan áthaladásra” vonatkozó korlátozásokat feszegeti. Az amerikai haditengerészet szerint a USS Benfold elnevezésű hadihajó „a nemzetközi joggal összhangban érvényesítette a hajózási jogokat és szabadságokat a Dél-kínai-tengeren, a Paracel-szigetek közelében”.
Kína azonban azt állítja, hogy az USA tevékenységével szándékosan feszültséget akar kelteni, holott Peking számára nem cél a területen átkelők szabad hajózásának és átrepülésének akadályozása. A Népi Felszabadító Hadsereg Déli Körzeti Parancsnoksága szerint az amerikai hajó akciója súlyosan sértette Kína szuverenitását és biztonságát, mivel illegálisan hatolt be Kína felségvizeire a Paracel-szigetek környékén.
„A tények ismét azt mutatják, hogy az Egyesült Államok nem tesz mást, mint a dél-kínai-tengeri biztonságot veszélyezteti, valamint a regionális béke és stabilitás rombolója. A Déli Körzeti Parancsnokság tengeri és légi erőket szervezett a hajó követésére, megfigyelésére, figyelmeztetésére és elűzésére” – magyarázták ki a kínaiak.
Az amerikai haditengerészet szerint viszont a küldetésről szóló kínai nyilatkozat hamis, és a legújabb a kínai akciók hosszú sorában, amelyekkel Kína félremagyarázza az Egyesült Államok törvényes tengeri műveleteit, és érvényesíti túlzott és jogtalan tengeri követeléseit délkelet-ázsiai szomszédai kárára a Dél-kínai-tengeren. Az amerikai haditengerészet továbbá kijelentette: megvédi minden ország jogát arra nézve, hogy azokon a területeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi, továbbra is lehetséges legyen a berepülés, hajózás és egyéb tevékenység. Ettől Kína „sem fog elriasztani minket” – tették hozzá.
Kína 1974-ben vette át a Paracel-szigetek feletti ellenőrzést az akkori dél-vietnami kormánytól. A Hszisa-szigetcsoport néven is ismert mintegy 130 lakatlan korallsziget 250 km hosszú és 100 km széles felületen terül a Dél-kínai-tengerben, kb. 300 km-re délkeletre a Hainan-szigettől, Vietnam és a Fülöp-szigetek között.
Most volt a hatodik évfordulója a nemzetközi bíróság döntésének, ami érvénytelenítette Kína átfogó igényeit a Dél-kínai-tengerre, amely évente mintegy 3 billió dollár (kb. 14 784 milliárd lej) értékű hajóforgalom csatornája. Kína azonban soha nem fogadta el az ítéletet, és szinte az egész Dél-kínai-tengerre igényt tart mint saját felségvizeiként, míg a területtel kapcsolatban Vietnam, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Tajvan és Brunei Szultanátusa is egymással versengve és gyakran egymást átfedő követeléseket fogalmaz meg.
