Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer, valamint Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó kapta az idei Bethlen Gábor-díjat. Az elismerést szombaton adták át a Pesti Vármegyeháza dísztermében, ahol a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjakat is kiosztották.
A Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) díjkiosztóján az elismeréseket, a Márton Áron- és a Teleki Pál-érdemérmet, valamint a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjat a díjazottak az őket laudálóktól, valamint Lezsák Sándortól, a BGA kuratóriumának elnökétől, az Országgyűlés alelnökétől vehették át., aki egyébként október 30-án töltötte be 75. életévét.
Házi Balázs, az alapítvány titkára a rendezvényen kiemelte: az 1980-ban létrehozott (de hivatalosan csak öt év múlva bejegyezhetett) alapítvány az évente átadott kitüntetéseivel a magyarságnak a nagyközönség által kevésbé ismert értékeire és alkotóira szeretné felhívni a figyelmet, és kiemelt célja a szellemi kulturális örökség védelme is. Az alapítvány legrangosabb kitüntetése a Bethlen Gábor-díj, amellyel olyan hazai és külföldi személyeket jutalmaznak, akik elkötelezettek a magyarság sorsának jobbra fordításában – tette hozzá.
Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke laudációjában hangsúlyozta: a Bethlen Gábor-díjat idén egy szerzőpáros kapta: Kabay Barna filmrendező, forgatókönyvíró, producer és Petényi Katalin forgatókönyvíró, rendező, vágó. Kiemelte: a BGA által átadott elismerésekkel évről évre olyan emberek előtt hajtanak fejet, akiknek munkássága a magyar szellemiség és szolidaritás kiemelkedő példája, és akiknek élete megkérdőjelezhetetlenül nemes és örök emberi értékek szolgálatában áll. Úgy fogalmazott, Petényi és Kabay mindegyik alkotása hitvallás az emberi méltóság, a magyar történelem és az egyetemes emberi értékek mellett. Megemlítette beszédében Gyöngyössy Imre (1930–1994) filmrendezőt, aki Kabay Barnának alkotótársa, Petényi Katalinnak egyben férje is volt, így meghatározó szerepet töltött be mindkettőjük életében.
A két kitüntetett életművében egyebek mellett két olyan dokumentumfilm is van, amelyek kimondottan erdélyi vonatkozásúak: a 2011-2012-es, kétr
észes Szigorúan ellenőrzött életek drámai sorsokon keresztül mutatja be a román kommunista diktatúra ördögi mechanizmusát, a Securitate működését, a vallás, az etnikai kisebbségek, az emberi méltóság elleni támadásait, és ezzel szemben a belső szabadság, morális felelősség, hit és hűség erejét, mely az áldozatok erőforrása volt kiszolgáltatottságukban. Az első rész Márton Áron gyulafehérvári püspök karizmatikus személyiségét és megrendítő életútját mutatja be eddig ismeretlen dokumentumokon és a Securitate ügynökjelentéseinek tükrében. A második rész középpontjában Tőkés István teológiai professzor és Tőkés László egykori temesvári református lelkész állnak, akiket barátaikkal és családjukba épített informátorokkal figyeltetett meg a román politikai rendőrség. A 2013-as Stigma is a Tőkés családról szól, egy asszony, Tőkés Eszter fogorvos megrendítő sorsán keresztül mutatja be, hogy a totalitárius rendszer titkosszolgálata miként hatolt be az otthonok négy fala közé úgy, hogy házasság révén is képes volt beépíteni ügynökeit a követésre ítéltetett személyek mellé.
Márton Áron-emlékéremmel ismerték el Makláry Ákos görögkatolikus atyát, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökét, aki egyházi személyként nemcsak a rábízott feladatokat teljesíti, hiszen folyton keres és talál önmaga számára elhivatást. Ugyancsak Márton Áron-emlékéremmel jutalmazták Frantisek Miklosko szlovák kereszténydemokrata politikust, aki értelmiségiként és politikusként is számos alkalommal megerősítette, hogy számára a közép-európai, benne a magyar–szlovák összetartozás eszméje olyan, mint a párbeszéd: mindkét nemzet számára létfontosságú.
Az alapítvány Teleki Pál-érdeméremmel tüntette ki Hunyadi László ötvöst, restaurátort. A papi családban nevelkedett művész – aki példamutató hittel, odaadással és szeretettel restaurálta egyebek között az Esztergomi Bazilika kegytárgyait – nemcsak a hagyományok őrzését, de a jelen magyarságának segítését is küldetésének tekinti. Loksa Gábor meteorológus, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának tanára szintén Teleki Pál-érdeméremben részesült. Ő a természet és a tudományok szeretetét szüleitől örökölte, és másokkal is megosztja ezt a csodát, amellyel megtartani, felemelni és gazdagítani akar másokat. Szintén Teleki Pál-érdeméremmel jutalmazták a kolozsvári születésű Szász István Tas orvost, írót, aki méltatója szerint „a nemzet gyógyításában találta meg hivatását”, s aki nemrégiben egy kötetben örökítette meg az utókor számára a Trianon utáni erdélyi értelmiségi generáció történetét.
Székelyföld jövőjéért ösztöndíjban részesült Deák Gellért Gedeon, illetve Lukács Kamilla. Mindketten marosvásárhelyi orvostanhallgatók. Lezsák Sándor a díjátadó végén bejelentette, hogy a Székelyföld jövőjéért ösztöndíjasok ezúttal különdíjban is részesülnek: meghívást kaptak, hogy tartsanak előadást a Lakiteleki Népfőiskola egyik kollégiumában. A díjátadót követően az MTI-nek elmondta: évtizedek óta a magyarság jeles személyiségeit köszöntik ezekkel a díjakkal, és fontosnak tartják, hogy az elismerések átadása után is odafigyeljenek a kitüntetettekre. Mindez tehát nemcsak egyszeri elismerés, hanem folyamatos kapcsolat a díjazottakkal.
