Furcsa fordulatot vettek a tegnapelőtt a kormányalakítás céljából folytatott végnélkülinek tűnő egyezkedések. Amelyek – ezt azért tegyük hozzá – inkább hajaznak holmi vásári alkudozásokra, mintsem felelős politikai partnerek között folyó komoly tárgyalásokra.
A kormányprogram szociális, valamint igazságügyi fejezeteinek lezárását követően éppen a minisztériumok szétosztása került volna sorra. Akkor borult ki a bili, amikor a liberálisok állítólag maguknak szerették volna a korábban az RMDSZ által irányított fejlesztési tárcát. Amire az RMDSZ felkapta a vizet, s a kormánykoalícióból való kilépéssel fenyegette meg „partnereit”.
„Minden elképzelhető, egy dolgot kivéve: hogy az RMDSZ csak dísz legyen egy kormányban. Az nem képzelhető el, hogy térdig letolt gatyával álljunk az ablakban, és várjuk a postást minden hónapban” – erősködött Kelemen Hunor a sajtó előtt. A továbbiakban az RMDSZ elnöke arra hivatkozott, hogy alakulata „rendkívül korrekt” volt a tárgyalások egész ideje alatt, nem „szabotált” senkit, és „nem kérte senkinek a támogatását”. Ezek szerint akkor volt, aki bizony nem volt éppenséggel korrekt, sőt az is előfordult, hogy szabotálták egymást…
A felek – az RMDSZ kilépésétől megrémülve? – szépíteni próbálták a helyzetet. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu kijelentette: ha az RMDSZ kilép a koalícióból, akkor ők is. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) miniszterelnök-jelöltje, Nicolae Ciucă szerint szóba sem jöhet, hogy valamelyik politikai alakulat kilépjen a koalícióból. A PNL elnöke, Florin Cîţu pedig badarságnak nevezte az egészet, s azt a feltételezést is cáfolta, hogy pártja kifarolna az egyezségből, s inkább az ultraliberális USR-rel való együttműködést preferálná.
Mindenesetre az RMDSZ elnökének inkább szánalmas, mint szellemes fenyegetőzése némileg megkésettnek tűnik, legalábbis ahhoz, hogy komolyan vegyük. Bizony hamarabb kellett volna kezdenie az önérzeteskedést ahhoz, hogy most elhiggyük neki: az RMDSZ nem akar pusztán dísz lenni a kormány kalapján. Az előzmények – az utóbb három évtizedre gondolok – ismeretében állítható: beérik ők kevesebbel is…
Mindenesetre úgy fest, a koalíciós „partnerek” az utolsó métereken is inkább maguk felé kaparnak. Egyelőre ott tartunk, hogy éppen összemérik, kié a nagyobb… pata.
Szentgyörgyi László
