Március 10-én Marosvásárhelyen és több Kárpát-medencei településen megemlékezésre és tiltakozásra gyűltek össze mindazok, akik a Székely Szabadság Napján tisztelegnek a székely vértanúk emléke előtt, és kinyilvánítják elkötelezettségüket Székelyföld autonómiája mellett. A Székely Szabadság Napja több mint megemlékezés: a közösségi akarat kifejezése. Annak az akaratnak, hogy Székelyföld lakói a szülőföldjükön, saját közösségi intézményeikre támaszkodva, demokratikus módon dönthessenek saját ügyeikről.
A székely autonómia követelése nem új keletű, konjunkturális politikai jelszó, hanem egy hosszú történelmi folyamat része. A székely közösség évszázadokon keresztül rendelkezett saját önkormányzati hagyományokkal, és ezeknek az intézményeknek az emlékezete ma is meghatározza közösségi gondolkodásunkat.
A mai Európában az autonómia és a regionális önkormányzatiság nem kivétel, hanem bevett gyakorlat. Számos európai régió példája mutatja, hogy az erős regionális intézmények, a helyi döntéshozatal és az őshonos kisebbségi közösségek jogainak tiszteletben tartása hozzájárul az állam stabilitásához és a polgárok bizalmához.
Székelyföld ügye ugyanakkor nem csupán egy regionális kérdés. Az Európai Unióban egyre nagyobb figyelem irányul azokra a történelmi és kulturális közösségekre, amelyek sajátos identitással és hagyományokkal rendelkeznek. A nemzeti régiók elismeréséért indított európai polgári kezdeményezés is – amelyet több mint egymillió európai polgár aláírásával támogatott –, azt a célt szolgálja, hogy ezek a közösségek az európai politikában is megfelelő figyelmet és támogatást kapjanak.
A Székely Szabadság Napja minden évben emlékeztet bennünket arra, hogy a közösségi jogokért folytatott munka hosszú távú kitartást igényel. A székely közösség jövője nem egyszeri politikai gesztusokon múlik, hanem azon a következetes munkán, amely a közösségi önrendelkezés, a szülőföldön való megmaradás és a gazdasági megerősödés feltételeit kívánja megteremteni. És ebben a törekvésben mind a politikai szervezeteknek, mind a civil szférának, mind a székelyföldi intézményeknek, de leginkább a közösség tagjainak felelőssége van.
A Székely Szabadság Napján megfogalmazott üzenet ezért világos: Székelyföld autonómiája és a nemzeti régiók európai elismerése olyan célok, amelyekért továbbra is következetesen békés, demokratikus eszközökkel dolgozunk.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2026. március 12.
