Lassan egy esztendeje, hogy a csíkszeredai Erőss Zsolt Arénában vannak elszállásolva a csíksomlyói tűzkárosult cigányok. A sportkomplexumot azóta nem lehet rendeltetésének megfelelően használni. A bürokratikus eljárások útvesztőiben úgy néz ki, hogy ez az áldatlan állapot még hosszú ideig fennmarad.
Mint ismert január elején a lángok martalékává vált a csíksomlyói cigánytelep. Az akkori híradások beszámolói szerint a tűz gyorsan terjedt, a hivatásos tűzoltók és az önkéntes egységek órákon keresztül küzdöttek a lángokkal. A családok próbálták menteni a menthetőt, sok kisgyermek hiányos öltözetben, mezítláb, pokrócokba burkolózva, sírva menekült a telepről. Az állattartók kiengedték az istállókból, ólakból a lovakat, a disznókat. Utóbbiak a környéken kószáltak, míg a lovak a város forgalmasabb részére is bejutottak.
Az eset nyomán döntött úgy a székely város önkormányzata, hogy a bajba jutott családokat a kifűtött Erőss Zsolt Arénába szállítják. A sportcsarnokban tábort verő cigányok azóta is ott élik mindennapjaikat és bár a város önkormányzata egy úgynevezett krízisközpontnak szánt Hajnal utcai ingatlan megvásárlásával próbálja megoldani a helyzetet, úgy néz ki, hogy a bürokratikus eljárások miatt ez rendkívül döcögősen fog menni. Ugyanakkor a környékbeli lakosok tiltakozása is akadályokat gördíthet a folyamatba.
Mint ahogy történt ez tavasszal, amikor Zsögödfürdő határába, lakókonténerekben kívánták elhelyezni a fedél nélkül maradt cigánycsaládokat. A zsögödiek felháborodása nyomán a város vezetése elállt a terv kivitelezésétől.
Vannak próbálkozások a romák társadalomba való integrálására
Különböző segélyszervezetek képviselői szerint az Arénában élők az ott töltött nyolc hónap alatt jelentősen előreléptek bizonyos dolgokban és igyekeznek felhagyni korábbi szokásaikkal, életmódjukkal. A gyerekek óvodába, iskolába járnak, a felnőttek munkát vállaltak. Ennek ellenére számos negatív reakció érkezik rendszeresen a város polgárainak részéről, ami valljuk be, nem megalapozatlan az eddigi hasonló tapasztalatokat tekintve.
Nem kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy úgy véljék az emberek – és e véleményüket baráti beszélgetésekben meg is osztják egymással –, hogy idővel a sportarénát lelakják jelenlegi használóik, és ha újat nem is kell majd építeni, de jelentős felújításra lesz szükség, amit a város adófizetőinek zsebe bánhat, ha nem lesz egyéb lehetőség.
