A kuruc szabadságharc 320 éve vette kezdetét, meghatározó alakja pedig II. Rákóczi Ferenc volt, akinek mellszobra Szatmárnémeti régi városközpontjától néhány lépésre található – ott emlékeztek és koszorúztak szerda délután. Közben a Szatmár megyei kormánybiztos magyarellenes kijelentéseket tett.
1703. május 12-én adta ki II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós gróf a brezáni kiáltványt, melyben a Habsburg-kormányzat törvénysértéseire hivatkozva harcra buzdította Magyarország „nemes és nemtelen‟ lakóit. A Lengyelországból küldött nyílt parancs hatására május 21-én, Tarpán kibontották a kuruc felkelés zászlóit, melynek lángja az egész Magyarországot elborította.
Ennek kapcsán tartottak megemlékezést május 24-én Szatmárnémetiben, a Rákóczi-szobornál. Az egybegyűlteket Póti Eduárd történelemtanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója köszöntötte, majd egyperces néma megemlékezésre kérte a résztvevőket. A napokban elhunyt történelemtanárra, a Rákóczi-korszak kutatójára, Mandula Tiborra is emlékeztek ezzel.
A folytatásban Kereskényi Gábor polgármester történészkedett: „A Rákóczi család Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb nemesi családja, amely évszázadokon keresztül a vállán cipelte a nemzet terhét, és mindent megtett azért, hogy a nemzetközi játszmák között a mohácsi tragédia után összeroppant magyar államiság megmaradjon. Fejedelemmé választásakor ezt tűzte ki legfőbb céljául II. Rákóczi Ferenc is, és annak ellenére, hogy a szabadságharcot leverték, a szatmári béke megalapozta a magyar államiságot! Tette mindezt úgy, hogy mozgalmába integrálni tudta a térségben élő nemzeti közösségeket is: a Pintea Viteazul által vezetett románokat, a Juraj Jánosik vezette tótokat és természetesen a leghűségesebb nemzetét, a ruszinokat‟ – mondta az RMDSZ poliitkusa.
Beszédében kifejtette: a Rákócziak ősi fészkében továbbra sincs béke, abban a régióban, ahol igazán otthon érezték magukat. „A Nagyságos Fejedelem Kassán, a mai Szlovákia területén nyugszik, a békekötés helyszíne a román állam része, Sárospatak Magyarországé, a fejedelem gyermekkori otthona, Munkács vára pedig a háborúban álló Ukrajnához tartozik. Abban a várban pedig, amelyet a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona oly bátran védett, továbbra is tiporják a magyar jelképeket, az emlékét is eltörölnék annak, hogy valamikor magyar kezek építették, védték‟ – fűzte hozzá.
Az csak részleges nyilvánosságot kapott, hogy ezt megelőzően Radu Roca, Szatmár megye prefektusa sajtótájékoztatót tartott, s a különféle napirendi pontok mellett egy, a múlt hétvégén megszervezett magyar eseményt kritizált. A Családi Hétvége nevű rendezvény főszervezői az RMDSZ, az Identitas Alapítvány, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés voltak. A koalíciós román kormány – amelyben az RMDSZ is benne van – helytartója bírálta az eseményszervezőket, amiért a Kossuth-kertben úgymond minden magyar nyelven zajlott, nem pedig legalább kétnyelvűen. Roca szerint nagyon sok román anyanyelvű szatmári is kilátogatott az eseményre, ezért úgy lett volna illendő és normális, hogy a műsorvezetők román nyelven is előadják mondandójukat, így elősegítve, hogy a magyarul nem tudó látogatók is értsék, miről is van szó pontosan. A prefektus emellett felemlegette azt is, hogy szerinte az az anyagi támogatás, melyet a szervezők egy, a Szatmár Megyei Tanácshoz benyújtott pályázat révén nyertek, nem csak a magyar nyelvű kisebbséget illeti meg.
Vagyis a PSD–PNL–RMDSZ-kormány Szatmár megyei megbízottja szerint a szatmárnémeti magyarok csak „árukapcsolással”, az állam hivatalos nyelvével, a románnal együtt használhatják nyilvánosan az anyanyelvüket.
