Miért tagadja le a hivatalosság Simonyi Károly magyar űrhajóst?

Bánó Attila publicistát arról kérdezte a Gondola.hu nevében Molnár Pál, hogy miért beszél a hivatalos budapesti kommunikáció csak két magyar űrhajósról, amikor már hárman vannak. Részletek az interjúból.

A Budapesten 1948-ban született Simonyi Károly az, aki második magyarként kétszer is járt a világűrben, ő volt a Nemzetközi Űrállomás eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója, és első űrutazása után azonnal Budapestre jött sajtótájékoztatót tartani. Miért kell tehát letagadni?

A kérdésre Bánó így válaszolt: „Azt hiszem, nem annyira tagadásról, mint inkább némi zavarról van szó. Az első magyar űrhajós neve ismert, ő Farkas Bertalan vadászpilóta és űrkutató, aki az Interkozmosz program keretében utazott az űrbe, 1980. május 26-án. Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program során kiválasztott és a Kennedy Űrközpontból most felküldött kutatóűrhajós ugyanúgy hivatásos űrhajósnak tekinthető, mint Farkas Bertalan. Ebből adódik, hogy sokan Kapu Tibort tartják a második magyarnak, aki eljutott az űrbe. Ez azonban így pontatlan megállapítás, mert akadt egy, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar szoftverfejlesztő és kutató, aki 2007-ben, majd két évvel később is felrepült az űrbe. Igaz, nem hivatásosként, hanem űrturistaként jutott el a Nemzetközi Űrállomásra, de tény, hogy e téren ő volt a második magyar, s eszerint Kapu Tibor a harmadik. Elődjének neve Charles Simonyi (Simonyi Károly), akit mellesleg a világ harmadik leggazdagabb magyarjaként tartanak számon, s aki a Microsoftnál alapozta meg karrierjét és ötmilliárd dollárra becsült vagyonát. Simonyi maga finanszírozta utazását, és ő az egyetlen űrturista, aki kétszer járt a világűrben.”

A riporter felidézte, hogy Simonyi a második űrutazásakor magyar egyetemisták kérésére magyarul szólalt meg az űrhajóban: Madách Imre szavai zengtek a kozmoszban. „Ez különösen kivételes alkalommal és helyen történt. Amerikai és orosz űrhajósoktól már megszokhattuk, hogy odafentről szép üzeneteket küldenek nekünk, de a szívünkhöz a magyar áll legközelebb. Nemcsak azért, mert ez az anyanyelvünk, hanem azért is mert ez a világ leggazdagabb, legnehezebb és legszebb nyelve. Simonyi Károly ezzel a gesztusával jelezte, hogy őrzi magyarságát, nyelvét, és nem felejtette el a hazáját, a származását” – nyugtázta Bánó Attila.

Simonyi első útjára 2007. április 7-én indult a Szojuz TMA–10 űrhajóval és 21-én a Szojuz TMA–9-cel tért vissza. A másodikra 2009. március 26-án a Szojuz TMA–14-gyel indult és április 8-án a Szojuz TMA–13-mal tért vissza. Leszállás után Kazahsztánban elsőként magyarul a Duna TV-nek nyilatkozott.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Kis-Küküllő – a halott folyó

Következő hír

Parádézni készülnek Budepesten a deviánsok

Related Posts
Total
0
Megosztás