Október 4–6. között Szovátafürdőn, a Teleki Oktatási Központban tartották meg Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) idei őszi szakmai találkozóját és közgyűlését.
Ennek keretében a kolozsvári Pine Lines marketing és AI Konzultációs Ügynökség bevezető gyorstanfolyamot tartott az érdeklődőknek a mesterséges intelligencia (AI/MI) világába. A részvevők elsajátíthatták a Chat GPT-vel való kommunikációt, feladatokat fogalmaztak meg a mesterséges intelligencia számára, hogy az adott kérésre/kérdésre megfelelő válasz érkezzen. Az előadók a rádiós és televíziós munkatársak számára is ötletekkel, javaslatokkal szolgáltak.
Ötkarikás rádiósok címmel Kádár Zoltán és Szép Zoltán párizsi olimpiai élménybeszámolót tartottak, majd a MÚRE focicsapata megmérkőzött a szovátai tanárok csapatával a helyi sportteremben.
Szombaton tartották meg az egyesület rendkívüli közgyűlését, ami után kerekasztal-beszélgetés zajlott a romániai magyar közmédiumok vezetőivel, reprezentánsaival. Délután egy rövid, Kacsó Sándorról (1901–1984) szóló emlékkonferencia következett együttműködésben a Spectator Alapítvánnyal, majd bemutatták azokat az idén megjelent könyveket, amelyeket sajtósok írtak vagy a sajtómunkáról szólnak. Este átadták az egyesület 2023. évi szakmai díjait, közel egytucatot, különböző kategóriákban.
A közgyűlésen elfogadott határozat érelmében a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete állásfoglalást adott ki a mesterséges intelligencia alapú eszközök használatáról a médiában, mintegy összegezve az MI-workshop tapasztalatait. Ez alább olvasható.
*
Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben teret nyer a médiában a mesterséges intelligencia alapú eszközök (MI/AI) használata, a Magyar Újságírók Románia Egyesülete (MÚRE) felhívja a figyelmet ennek a gyakotlatnak az erkölcsi, etikai, szakmai felelősségére.
Az MI megjelenése aggodalomra ad okot a hiteles, megbízható és alapos tájékoztatást felvállaló médiaszervezetek jövőjével kapcsolatosan, ugyanis a mesterséges intelligencia alapú eszközök használata az újságírásban, tartalom-előállításban automatizálhat bizonyos feladatokat – gondolunk az interjúk számítógépes bevitelére, a gyors fordításokra, nagy adathalmazok összehasonlítására. Azonban az MI felelőtlen használata a fogyasztókkal szembeni bizalom csökkenéséhez, a hagyományos újságírói szerepek elvesztéséhez is vezethet. Fontos tudatosítanunk, olyan eszközökről van szó, amelyeket a gépi tanulás módszerével bizonyos feladatok elvégzésére, illetve az emberi intelligencia és kreativitás részleges utánzására fejlesztettek ki.
Meggyőződésünk, hogy az újságírók fizikai jelenléte az eseményeken, élő kapcsolata az információszolgáltatókkal garantálja a hiteles tájékozódást, tájékoztatást. Az MI nem helyettesíti az újságíró (szerző) receptorain átszűrt érzelmi, értelmi percepciót, ami megerősíti, személyessé és hitelessé teszi a médiában közölteket. A szerző vállalja a felelősséget a tényszerűségéért, hitelességért, és ez nem helyettesíthető.
Ezeknek az eszközöknek a használata a tartalomgyártás folyamataiban felgyorsítja és megkönnyíti a munkát, viszont a végső tartalmat az újságíró szakmai, etikai, hitelességi szempontokból minden esetben köteles ellenőrizni. Az MI alapú chatbotok, mint például a ChatGPT, nem tekinthetők megbízható információforrásoknak. Inspirálhatnak, de tévednek és nem jelölik meg a forrásokat. A MI alapú képgenerátorok esetében (legyen az mozgó- vagy állókép) fontos kiemelni, hogy a sajtóban a fotórealisztikus generált képek használata csak azon esetekben elfogadható, ha mások által generált képekről tudósítunk, viszont grafikai elemek, illusztrációk vagy adatvizualizációk készítésére hasznos eszköz lehet.
Ajánljuk, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközök által generált tartalmakat elsősorban alapinformációként használják az újságírók, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ezek pontatlanok vagy hamisak. A MÚRE etikai kódexének 3.§-a szerint az újságíró joga és kötelessége a hiteles tájékoztatás. Továbbá az említett kódex 16.§-a megfogalmazza, hogy „az újságírói etikát is megsérti az, aki a más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként ad közre. Az »ősforrást« minden esetben fel kell tüntetni, azaz az eredeti sajtóforrást és a szerzőt meg kell jelölni (…).” Ennek értelmében az „ősinformációt” legalább két forrásból ellenőrizni kell, és ez vonatkozik az MI által szolgáltatott információk átvételekor, a forrás megjegyzése esetére is.
Tekintettel kell lenni arra, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközöknek nincs platformkezelő felelőse, a közlés erkölcsi, szerzői jogi, adatvédelmi felelőssége a másodközlőre, vagyis a média munkatársaira hárul. Mivel az MI meglévő tartalmakat használ fel az új anyagok előállításához, így átvételkor és újraközléskor a MÚRE etikai kódexének korábban említett 16.§-a szerint a másodlagos közlő esetében felmerülhet a plágium vétke.
Mivel az MI-rendszerek gyakran olyan adatokból dolgoznak, amelyek tartalmazhatnak elfogultságot vagy torzítást, ez megjelenhet az MI-eszközök felhasználásával készített médiaanyagokban is, hátrányosan érintve bizonyos társadalmi csoportokat. A MÚRE etikai kódexének 3.§-a leszögezi, hogy „az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, személyiségi jogait”. Ezért a médiamunkatársak kötelessége a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a MÚRE etikai szabályzatának mellékletében (Appendix) az internetes felületeken megjelent és átvett információkra is vonatkoznak az említett etikai normák.
