A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szerint igazságtalan és méltatlan az egyháztól elvárni az önkormányzatoknak bérbe adott iskolaépületek fenntartását, olyan körülmények között, amikor a bérleti díj sokszor az állagmegóvásra sem elegendő, és az egyház mindmáig nem kapta vissza a szociális és oktatási intézményrendszer működtetését biztosító, a kommunizmus idején ellopott („államosított”) vagyonának jó részét.
Az érsekség a RomKat.ro honlapon pénteken közölt állásfoglalásában arra reagált, hogy Klaus Iohannis államfő volt tanácsosa, az oktatási miniszterré avanzsált Ligia Deca és a bukaresti média feszegetni kezdte a római katolikus egyház felelősségét a halálos áldozatot is követelő székelyudvarhelyi tragédia ügyében, a Tamási Áron Gimnázium részben leomlott diákotthona ugyanis visszaszolgáltatása óta az egyház tulajdonában van.
Az állásfoglalás rámutat: a két iskolaépületből és a diákotthonból álló épületegyüttest 2004 óta Székelyudvarhely önkormányzata bérli, az eredetileg megállapított évi 23 784 lejes bérleti díj az újratárgyalások folyamán fokozatosan emelkedett 300 ezer lejre. „Bár ezek az összegek magasnak tűnhetnek, az épületek legsürgősebb állagmegóvásának költségeit is csak részben fedezték. A két iskolaépület felújításához sem helyi önkormányzati, sem más román állami támogatást nem kaptunk. A rehabilitációt a magyar állam karolta fel, és biztosította az ahhoz szükséges többmillió eurós befektetést” – emlékeztetett az érsekség.
Az állásfoglalás felidézi: a római katolikus egyház 482 tanintézményt működtetett Erdélyben 1948-ig, amikor a román állam egyetlen tollvonással valamennyit államosította. Ezen ingatlanoknak mindössze kis részét szolgáltatták vissza 1990 után. A 60-70 éves állami használat után ezeket az épületek rossz, nemegyszer használhatatlan állapotban kerültek vissza az egyházhoz, ugyanakkor nem szolgáltatták vissza azon tulajdonait (erdők, mezők, bérházak, paloták stb.), amelyek 1948 előtt az épített örökség fenntartását biztosították. A visszaszolgáltatott épületekben javarészt állami intézmények működnek ma is (tanintézetek, kórházak, hivatalok stb.), olyan bérleti díjakért, amelyek az állagmegóvásra sem elegendők.
Az érsekség cáfolta a román oktatási miniszter azon állítását is, miszerint a részben leomlott székelyudvarhelyi kollégiumon nem végeztek szeizmológiai felmérést, és nem lehetett tudni, hogy omlásveszélyes. Az érsekség szerint a Tamási Áron Gimnázium két iskolaépületének felújítása után, 2022 februárjában az egyház megújította a szerződést a projektmenedzserrel, hogy előkészíthesse a diákotthon épületének felújítását. Az erre vonatkozó vaskos dokumentáció tartalmaz egy 2023 augusztusában elvégzett geotechnikai tanulmányt, egy több mint 100 oldalas műszaki szakvéleményt a bentlakásról. A felmérés nem állapított meg szerkezeti problémákat, a szakemberek mindössze kisebb beavatkozások elvégzését javasolták.
A székelyudvarhelyi középiskola kétszintes diákotthonának megközelítőleg egyharmada hétfőn dőlt össze, amikor az épület külső fala, amely mellett két méter mély vízelvezető árkot ástak, leomlott. A törmelék négy diákot temetett maga alá: egy földszinten lakó 17 éves fiú életét vesztette, az emeleti szoba romjai alól kimentett három lány közül pedig kettő könnyebben, a harmadik súlyosan megsérült, továbbra is válságos állapotban van.
Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával folytat bűntetőeljárást annak a cégnek az ügyvezetője ellen, amely csatornázási munkálatokat végzett a beomlott diákotthonnál. Ezentúl pedig minden lehetséges módon és csatornán folyik a bűnbakkeresés. A gimnázium vezetősége viszont nem hagyhatta szó nélkül, hogy a tragikus eset bekövetkezte óta a román bulvármédia tolakódó, érzéketlen, agresszív fellépésével és spekulatív híradásaival igyekszik a lehető legrosszabb fényben feltüntetni mind az iskolát, mind magát az egész várost. A fentiek alapján elmondható, hogy immár a római katolikus egyházat is célba vették.
