Valószínűleg terrortámadás volt az öt halálos és két sebesült áldozatot követelő kongsbergi ámokfutás – közölte csütörtökön a norvég belbiztonsági hivatal (PST). „A nyomozás jelenlegi állása szerint valószínűleg terrortámadás történt szerdán este Kongsbergben, de a nyomozás eredménye majd jobban rávilágít a tettes indítékára. A feltételezett tettes ismert volt a PST előtt korábban is” – írták, de részleteket nem közöltek erről. Nem emelték meg a terrorfenyegetettség szintjét az országban, amely most „mérsékelt”.
Négy nő és egy férfi az öt halálos áldozat, mind 50 és 70 év közöttiek. A sebesülteket intenzív osztályon ápolják, de nincsenek válságos állapotban. A tettes íjjal és más, pontosabban meg nem határozott fegyverrel támadt áldozataira, főleg egy élelmiszer-áruházban.
– Természetesen mindegyik íj veszélyes eszköz, még akár egy gyerekíjnak is lehet olyan átütő ereje, hogy komoly sérülést okozzon. Gondoljunk csak bele: ha a szilárd vesszőfogókba több centiméterre befúródnak a nyílvesszők, akkor mit csinálnak az emberi testtel? De a fontosabb kérdés az, hogy milyen nyílhegyet használtak? – latolgatta a Magyar Nemzet megkeresésére Zombor Csaba fegyverszakértő, hogy vajon milyen fegyverrel támadhatott az elkövető Norvégiában. A fegyvermester elmondása szerint ugyanis nagy különbség van például egy gyakorlóhegy és egy vadászhegy között. – A gyakorlóhegy leegyszerűsítve egy fémkúp, ami persze hegyes, de inkább csak lyukaszt. Ha nem éppen artériát ér, akkor egy találat aligha lesz végzetes.
Ezzel szemben a vadászathoz használt hegyen borotvaéles pengék vannak. Egy ilyennel szinte bárhol találják el az állatot, a vérveszteségtől hamarosan elpusztul. Akár néhány perc is elég, hogy elvérezzen – magyarázta a különbségeket.
Annak ellenére, hogy az íj könnyen gyilkos fegyverré válhat, a jogszabályok nem kötik engedélyhez a vásárlását, bárki vehet egyet az üzletekben. Magyarországon ugyanakkor közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül – hasonlóan a rugós késhez, a dobócsillaghoz, a parittyához, az ólmosbothoz vagy éppen gázspray-hez –, ami azt jelenti, hogy tárolására, szállítására és használatára szigorú szabályok vonatkoznak. A fegyvermester elmondása szerint ők a vevőket tájékoztatják is ezekről, de az már a tulajdonos felelőssége, hogy mit csinál a fegyverrel.
Zombor Csaba arra is rámutatott, hogy az íj használatának a magabiztos elsajátításához legalább hónapok, de inkább évek gyakorlása kell. Ha valaki tehát embereket talált el, akik ráadásul feltehetőleg menekültek, akkor bizonyos, hogy gyakorlott íjászról lehet szó. Elmondása szerint ezalól kivételt jelenthet, ha valójában számszeríjjal támadtak, amely ebben a tekintetben inkább a lőfegyverekhez hasonlít. – A számszeríj újratöltése viszont sokkal körülményesebb, lassabb. Egy gyakorlott íjász viszont tíz másodperc alatt 4-5 célzott lövést is képes leadni – tette hozzá.
Kiemelt kép: Az egyik helyszínt biztosító rendőr Kongsbergben 2021. október 14-én, miután az előző nap egy muzulmán vallásra áttért dán férfi íjjal és más, egyelőre nem meghatározott fegyverekkel öt embert megölt, kettőt megsebesített a norvég fővárostól, Oslótól mintegy 80 kilométerre délnyugatra fekvő városban
Fotó: MTI/EPA/NTB/Terje Bendiksby
