Nyolc magyarországi NGO, köztük az Amnesty, az Eötvös Károly Intézet és Magyar Helsinki Bizottság legújabb, az Európai Bizottság „jogállamisági” jelentéséhez kapcsolódó észrevételeiket tartalmazó dokumentumban minden eddiginél keményebb támadást indítottak a szuverenitásvédelmi törvénnyel és a hivatallal szemben – számolt be a tényfeltáró Tűzfalcsoport.
Arról változatlanul hallgatnak, hogy 2017-ben az Európai Bizottság jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatósága (DG JUST) jogállamisággal és igazságszolgáltatással foglalkozó főosztálya munkatársának nevezték ki Magyar Gábort, akinek így kifejezetten a magyarországi ügyek kerülhettek a kezei közé.
Magyar Gábor személyében hosszú idők óta egy olyan bürokrata tevékenykedhet az uniós intézmény berkein belül, aki kinevezése előtt számos alkalommal tett elfogult kijelentéseket a magyar kormánnyal összefüggésben. Apja, Magyar György ügyvéd, a hírhedt Kádár-kori dinoszaurusz, az MSZP–Párbeszéd korábbi képviselőjelöltje, többször is bebizonyította már, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, lelkiismeret-furdalás nélkül kész „trükközni” a jogállami elvekkel.
Mint ismert, az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt Soros György magyarországi NGO-inak nagy bánatára és felháborodására. A hiábavaló tiltakozást már november 22-én, a törvényjavaslat benyújtásának másnapján megkezdték: a Magyar Helsinki Bizottság honlapján jelent meg az a több sorosista szervezet által is támogatott nyílt levél, mely szerint „a kormány önkényvédelmi törvénye el fog bukni”.
Az SZDSZ-maradvány, a Magyar Helsinki Bizottság honlapján található bejegyzésben úgy próbálják magukat sajnáltatni, hogy szerintük a törvény „alkalmas arra, hogy elriassza azokat a bátor polgárokat a közéleti részvételtől, akik a közösségük érdekében dolgoznak”. Miközben a jogszabály egyáltalán nem ezzel a céllal született, sőt: azokat védi, akik tisztességesen szeretnének részt venni a magyar közéletben. Ezáltal is látható, hogy akik ellenzik a törvényt, magukat és rossz szándékaikat leplezik le – fogalmazott a Tűzfalcsoport. Holott egyértelmű: aki nem támadja a Magyar Köztársaság szuverenitását vagy nem akarja külföldi pénzből befolyásolni a választásokat, annak nincs félnivalója.
A szintén Soroshoz köthető, aHang nevű obskurus klikk (az Online Progressive Engagement Network – OPEN nevű nemzetközi globalista páholy tagja) internetes felületén petíciót indítottak és aláírásokat gyűjtenek a magyar emberek által megválasztott Országgyűlés által már elfogadott szuverenitásvédelmi törvény ellen. Ennek alapján nem lehet meglepő, hogy irgalmatlan pénzeket költenek az európai parlamenti képviselők és a bizottság befolyásolására Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatának, valamint az olyan azonos értékeket valló, „elvtársi” szervezeteknek a brüsszeli lobbistái, mint amilyen a Human Rights Watch, az Amnesty és a Transparency International, vagy a Helsinki Bizottság különböző formátumai.
Ez azért is érdekes, mert az utóbbiak által írott jelentések, a vezetőik és munkatársaik nyilatkozatai, afféle „szakértői állásfoglalások”, hivatkozási alapul szolgálnak az uniós intézmények számára a Magyarország elleni támadásaik alkalmával. Továbbá Brüsszel a Magyarországon működő szélsőliberális jogvédő szervezetek kiemelt támogatója.
Amúgy az átláthatóság propagandistái több mint két éve úgy döntöttek, korlátozzák a megismerhető adatok körét, mivel 2021. szeptember 20. óta a saját bevallásuk szerint „nem kereskedelmi szervezeteknek” többé nem kell nyilvánosságra hozniuk a lobbiköltségvetésüket. Arról pedig, hogy miről tárgyaltak például az OSF képviselői Vera Jourovával, az Európai Bizottság korrupt, magyargyűlölő alelnökével, általában csak homályos utalások vannak, például amikor a „demokráciavédelmi csomagról” beszélnek.
A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok brüsszeli intézetéről tudni kell, hogy a szervezetnek 13 főállású lobbistája van Belgium fővárosában, és az elmúlt tíz évben elképesztő számú, 97 magas szintű bizottsági tárgyalást hoztak össze. Tehát a „nyári szünetek” kivételével átlagosan minden hónapban egyeztettek az EB-vel. Ursula von der Leyennel vagy a kabinetjének valamelyik tagjával ötször találkoztak, ebből kétszer 2020-ban, kétszer tavaly, egyszer pedig 2021-ben. Ezeken az üléseken megvitatták többek között a jogállamiság helyzetét, beszéltek a demokrácia és az unió állapotáról, de tavaly február 28-án az EU egész éves politikai agendájáról is egyeztettek. Felmerül a kérdés: ki vezeti az Európai Bizottságot, ha nem George Soros amerikai tőzsdespekuláns emberei? Az OSF ügynökei csak 2020-ban több mint 4,5 millió eurót fordíthattak a brüsszeli döntéshozók „befolyásolásra”, de azóta nem hozták nyilvánosságra a lobbiköltségeket…
A tényfeltárók úgy értékeltek, hogy a Human Rights Watch (HRW) ugyancsak könnyen hozzáférhet az unió voltaképpeni „kormányához”. Egy évtized leforgása alatt 75 magas rangú találkozójuk volt a bizottság képviselőivel. Öt lobbistájuk van, közülük négy főállású, és valamennyi bejáratos az EP-be. A megbeszéléseik napirendjén háromszor volt Magyarország a központi téma: 2022. szeptember 4-én Vera Jourová kabinetjének egyik tagjával áttekintették a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülésének helyzetét Európában, kiemelve Lengyelországot és Magyarországot. 2017-ben Dimitrisz Avramopulosz biztos munkatársaival a magyar és lengyel migrációs szabályozást és Frans Timmermans alelnök képviselőjével a magyar jogállamiság „leépítésének” folyamatát boncolgatták. A legutóbbi ismert lobbiköltségvetésük 2019-es, ez alapján elmondható, hogy abban és a megelőző két esztendőben több mint 1,7 millió eurót – mai árfolyamon több mint 660 millió forintot – költhettek el Brüsszelben és Strasbourgban.
A HRW-t a büdzsé, valamint a találkozók és a lobbisták számát tekintve is felülmúlja az Amnesty International (AI). Az ő mérlegük 83 találkozó és nyolc főállású és három részmunkaidős „ügynök”, akik 2014 óta minden évben több mint nyolcszázezer euróval gazdálkodhattak, azt megelőzően pedig egymillió euróhoz közelítő összegekből. Magyarországgal egy 2018-as, Frans Timmermans képviselőjével folytatott megbeszélésükön foglalkoztak. A téma a jogállamiság, az alapvető jogok érvényesülése és a jogalkotás volt.
A Transparency International költségvetése ehhez képest 2014 és 2020 között évi 1,1–1,9 millió euró között ingadozott. A magas rangú partnerekkel folytatott 63 megbeszélés még mindig figyelemre méltó, az „udvartartásuk” pedig kifejezetten népes: 11 főből áll. Ők is fontosnak tartották, hogy a legmagasabb szinten cseréljenek eszmét Magyarországról, 2023. október 20-i dátummal két találkozó mellett is szerepel a nevük. Az egyiken Ylva Johansson belügyi, a másikon a munkaügyi és szociális jogokkal foglalkozó Nicolas Schmit biztos munkatársai vettek részt. Két másik megbeszélésre szintén egy napon, 2020. január 30-án került sor. Ezeken személyesen Ville Itälä, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatója is részt vett.
A TED (Technology, Entertainment, Design) demokráciáról szóló konferenciáján 2023. november 14–15-én New Yorkban 21 igazságos jövőért dolgozó szervező és aktivista beszélt arról, milyen rendszerszintű változásokra és közösségi cselekvésre van szükség a demokrácia újraépítéséhez vagy megerősítéséhez világszerte. A Magyar Helsinki Bizottság bejegyzése szerint az eseményen részt vett Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolája alapítója. Udvarhelyiék egyik képzéséről a szervezete ezt írta: „Ezzel a képzéssel segítséget szeretnénk nyújtani a 2024-es önkormányzati választásra való felkészülésben elsősorban civil közösségek számára. Ha a csoportoddal jelölt indítását tervezitek az önkormányzati választáson és szeretnél alulról szerveződő, közösségi kampányt szervezni, akkor ez a tanulási lehetőség neked szól!” Mindez azt jelenti, hogy már tavaly ráfordultak a külföldről is finanszírozott álcivilek az önkormányzati választási kampányra – vonta le a következtetést a Tűzfalcsoport.
