Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben járt, de a vizitről csak protokolláris közlemények láttak napvilágot, a román sajtónak szinte fel sem tűnt, az állami hírügynökség, az Agerpres magyar verziója nem is adott hírt róla.
Románia a jövőben nemcsak tranzitútvonalként, hanem származási országként is szóba jöhet a magyar földgázellátást illetően, Magyarország érdekelt abban, hogy mielőbb döntés szülessen a fekete-tengeri mezők kitermeléséről – közölte Szíjjártó az MTI bukaresti tudósítója szerint a magyar szaktárcára közleményére hivatkozva. Eszerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar földgázellátás biztosításához az elkövetkező időszakban jó együttműködésre lesz szükség a két ország között, ami szerencsére jelenleg is adott.
Szijjártó kifejtette, egyrészt az azerbajdzsáni források bevonásához tranzitországként szükség lesz Romániára. A tervezett évi kétmilliárd köbméternyi földgáz importjához az alap adott, ugyanis a magyar–román összeköttetés kapacitását 2,5 milliárd köbméteresre bővítették. Másrészt Bukarest döntést hozott a jövőbeli fekete-tengeri kitermelési helyszínek összekötéséről az elosztóközpontjukkal, onnan pedig már van vezeték Magyarország irányába. „A jövőben Románia számunkra nemcsak tranzitországként jön szóba a földgázszállítás tekintetében, hanem forrásországként is. Tehát mi érdekeltek vagyunk abban, hogy minél előbb megszülessen a döntés Romániában arról, hogy a Fekete-tengerről kitermelik a földgázt, és az el tudjon jutni majd Magyarországra” – jelentette ki.
Ezután propagandisztikus kitételek következtek: Szijjártó méltatta az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, ami számos területen hozzájárult a magyar–román együttműködés fejlesztéséhez. Örömét fejezte, hogy a román vezetés képviselői „kifejezetten pozitívan, megbecsüléssel” beszélnek a pártról és politikusairól. „Mi az itt élő magyar nemzeti közösségre erőforrásként, hídként tekintünk, amely Magyarország és Románia együttműködésének fejlesztésében folyamatosan segítségünkre van” – mondta. Hozzátette, hogy Romániában a sport, a környezetvédelem és az európai uniós fejlesztések terén jelentős előrelépések történtek, amiben a magyar miniszterek komoly szerepet játszottak.
A miniszter kiemelt stratégiai érdeknek nevezte a kétoldalú együttműködés folyamatos fejlesztését, rámutatva, hogy a két szomszédos országot az egymilliós romániai magyar kisebbség mellett mára az energiabiztonsági és gazdasági kapcsolatok is szorosan összekötik. Aláhúzta: tavaly, 12 milliárd euróval, hatalmas rekordot döntött a kereskedelmi forgalom, és mára Románia lett Magyarország harmadik legfontosabb exportpiaca, ezért is fontos a szállítási útvonalak folyamatos kiépülése és fejlesztése. „A mostani nemzetközi geopolitikai feszültségek és válságok közepette a két ország sorsa összekötődik az energiabiztonság és a gazdasági együttműködés terén is” – fogalmazott.
Üdvözölte a megállapodást a negyedik gyorsforgalmi útkapcsolat 2030-ig történő átadásáról. Emlékeztetett, hogy 2015 előtt nem volt autópálya-összeköttetés a két ország között, ezért még akkor megegyeztek, hogy ötévente építenek egyet. Elmondta, az sikerült 2015-ben és 2020-ban, valamint előkészítés alatt van a 2025-ös siker is. Most pedig arról is megállapodás született, hogy a Budapest–Békéscsaba gyorsforgalmi utat elviszik a határig, így az Nagyszalontától délre becsatlakozhat a romániai gyorsforgalmi úthálózatába – tudatta. Jelenleg azonban – be nem látható időkig – egyetlen autópályának van összköttetése és folytatása Romániában, ez pedig az M43-as, ami A11-esként ismert Arad megyében.
Szijjártó még bejelentette azt is, hogy megállapodtak Sorin Grindeanu román közlekedési miniszterrel a magyar–szerb–román hármashatárnál lévő magyar–szerb átkelőhely oly módon történő átalakításáról, hogy az hármas átkelési lehetőséget teremtsen Kübekházánál/Óbébánál.
Arról ezek szerint nem esett szó a magyar külügyminiszter bukaresti látogatásán, hogy Romániában a média és a közbeszéd szintjén állandósult a magyarellenes és Magyarország-ellenes retorika és információs hadviselés, amihez nyilvánvalóan maga az állami vezetés és a mélyállam szolgáltat muníciót.
