A balliberális koalíciós kormány – amelynek tagja az RMDSZ is – sürgősségi rendelettel alakítaná át a balkáni ország közigazgatási rendszerét. A tervezet 30 százalékkal csökkentené a megyék által meghatározott maximális önkormányzati álláshelyszámot, miközben a ténylegesen betöltött pozíciók akár 20 százaléka is megszűnhet.
A jogszabálytervezet módosítaná a 2010/63-as sürgősségi kormányrendeletet, amely a helyi közpénzügyeket szabályozó 2006/273-as törvényt egészítette ki. Az indoklás szerint a 41 megye (plusz a főváros) intézményeinek álláshelyszáma 30 százalékkal csökkenne, a ténylegesen betöltött pozícióknak pedig akár 20 százaléka is megszűnhet.
A rendelet kihirdetését követő 20 napon belül a megyéknek közölniük kell az új létszámkereteket az érintett közigazgatási egységekkel. A települési önkormányzatok, megyei tanácsok és az általuk létrehozott közintézmények apparátusát legkésőbb 2026. július 1-jéig kell átszervezni. A kormányzati indoklás szerint az intézkedés „megteremti az emberi és költségvetési erőforrások optimalizálásának feltételeit”. Elemzők szerint a pártaktivisták és azok rokonai helyett – akik telejsen ellepték az önkormányzatokat – szakemberekt fognak kirúgni…
A “reform” a települések méretét is figyelembe veszi. Mivel több romániai község lakossága már meghaladja a 20 ezer főt, sajtóértesülések szerint két új kategóriát vezetnek be: 20–50 ezer lakos között, illetve 50 ezer fő felett. Ez lehetővé teszi, hogy a nagyobb községek több alkalmazottat tarthassanak fenn, igazodva a megnövekedett ügyfélforgalomhoz és adminisztratív terhekhez.
Az önkormányzati rendőrség (poliția loacală) létszámát is demográfiai alapon határoznák meg. A községekben, városokban, municípiumokban és a bukaresti szektorokban egy rendőr jutna 1200 lakosra, míg a megyékben és a fővárosban 6500 lakosra. 4500 fő alatti települések azonban nem hozhatnak létre helyi rendőrséget, kivéve, ha annak működési költségeit teljes egészében saját bevételeikből fedezik; ebben az esetben legfeljebb háromfős állomány engedélyezett. A meghatározott létszámkeretbe beletartoznak a helyi rendőrség sajátos közszolgálati státuszú tisztviselői, az általános köztisztviselők és a szerződéses alkalmazottak is.
A kormánykoalíció állítja, hogy az oktatás, egészségügy, kultúra és honvédelem területén nem a szakemberek fizetését csökkentenék. Az érintett minisztériumok saját hatáskörben határozhatják meg, hogyan teljesítik a csökkentési célt, nem kizárólag a béralap terhére. Azok az intézmények, amelyek már korábban megkezdték kiadásaik visszafogását, nem kötelesek újabb teljes 10 százalékos csökkentést végrehajtani a 2025-ös költségvetéshez képest, csak a fennmaradó különbözetet.
Felmerült a közszféra étkezési hozzájárulásának eltörlése is, amely a becslések szerint mintegy 2,5 milliárd lej megtakarítást eredményezett volna. A javaslat azonban nem kapott egységes támogatást a kormányzati szereplők részéről, így nem került be a fejlesztési minisztérium által társadalmi vitára bocsátott tervezetbe. Időközben azonban a legnagyobb létszámú (több százezres) tanügyi alkalmazotti gárda étkezési pótlékját – ha a fizetésük meghaladja a nettó 6000 lejt – már le is vágták…
A sürgősségi rendelet elfogadásának pontos dátumát a kormány még nem jelentette be, de a „fűnyírót” már beüzemelték…
