Tovább tombol az aszály Közép-Európában. Teljesen kiszáradt a Tápió Jászboldogházánál, amire a történelem során először volt példa – írja a magyarországi balliberális hírportál, az Index.hu. A patakparti állatvilág eltűnt, a gyepterület kiégett, a környéken emberemlékezet óta nem volt ekkora szárazság. A Climate Chronicles csapata a helyszínen járt, ahol készítettek egy minifilmet az ott uralkodó szárazságról.
A hírportál által közzétett videóban látszik, hogy egy csepp víz sem maradt a folyóban, csontszáraz lett a medre. Az igaz ugyan, hogy az inkább patak Tápió nem egy bővízű folyó, átlagos vízhozama alig 0,95 m³/s, ám a Zagyva jobb oldali mellékvizeként mintegy 900 km² a vízgyűjtő területe. A Tápió folyó két, a Gödöllői-dombságban található forrásból ered: az Alsó-Tápió Pécel határában, Fáy tanya közelében, míg a Felső-Tápió Isaszeg határában. A két ág Tápiószentmárton határában egyesül, és folyik tovább a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határáig, ahol a Zagyva folyóba torkollik 60 km megtétele után.
Több kisebb folyó és ér táplálja a Tápiót, amely a Pest megyei Tápió–Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet fontos része. Mielőtt elérné a Zagyvát, a Tápió jó néhány halastavat is éltet, mint például a három sülysápi halastavat és a tápiószecsői horgásztavat. Valószínűleg a halastavak miatt egyre jobban „elvadul” a folyó. Három évtizeddel ezelőtt tiszta, átlátszó volt a vize, sok hallal, ami most nem mondható el. A halak szinte kipusztultak, a víz kezd elmocsarasodni. Ez vélhetően a horgásztavak létesítésének a következménye.
A Tápió előtag hét Pest megyei település nevében szerepel: Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tápiósüly, Tápiósáp. Utóbbi kettő egyesítésével jött létre Sülysáp.
Az 1849. április 4-énlezajlott tápióbicskei csata során fontos stratégiai szerep jutott a Nagykátát Tápióbicskével összekötő Tápió-hídnak. Az akkor veszedelmessé duzzadt patak és a környező mocsár ugyanis lehetetlenné tette az átkelést, így az egyetlen lehetséges átjutást a híd jelentette. Itt zajlott le a csata legvéresebb, egyben döntő ütközete, a Klapka György és Damjanich János vezette honvédsereg vereséget mért Jelačić császári csapataira, ennek emlékét 1912 óta a Honvédszobor őrzi.
Az Index.hu írásában az is szerepel, hogy „a nyáron tomboló forróság és a vele járó aszály nem az első áldozatát szedi. Legutóbb az 1970-es évek elején kialakított 18 hektáros Vekerle-tó kiszárításáról írtunk, ahonnan igencsak meghökkentő dolgok kerültek elő, kezdve a bontatlan Sztár tonikkal, a pöttyös labdán át, egészen a sörösdobozokig és a különböző emléktárgyakig”. Csakhogy a szerző a korábban közölt és hivatkozott saját cikküket sem olvasta el, mert a Debrecen melletti Vekeri-tó nevét alaposan elírta. Ennek ugyanis semmi köze a két neves magyar politikushoz, id. és ifj. Wekerle Sándorhoz…
