A temesvári népfelkelés 35. évfordulója alkalmából a Temesvári Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség rendezvénysorozatot szervezett december 13–15. között a Bánság fővárosában.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Ceaușescu-diktatúrát nyíltan bíráló egykori temesvári lelkész a református parókia elől indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombati gálaestjén idézte fel a református magyarok és a velük szolidaritást vállaló más vallásúak és nemzetiségűek egykori közös küzdelmét az önkényuralom ellen. A romániai kommunista rezsim megdöntéséhez vezető, 35 éve kirobbant temesvári népfelkelés a magyar–román szolidaritásból bontakozott ki, Temesvár szelleme pedig ma is a magyar–román megbékélés ügye melletti kiállásra kötelez – állapította meg a rendszerváltozás utámn közvetlenül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé választott Tőkés László, aki egy híján húsz évig állt a partiumi-bánsági egyházkerület élén.
„Köszönetet mondok azoknak, akik annak idején templomunkhoz jöttek és mellénk álltak, amikor hívtam őket, majd amikor irántuk való féltő szeretetből hazaküldtem őket, nem mentek el (…) nem hátráltak meg, s ilyenképpen lettünk Isten szabadító kegyelmének eszközeivé a Ceaușescu-rezsim megdöntésében és a szabadság kivívásában. Temesvár közel tíz nemzetiséghez és ugyanennyi vallásfelekezethez tartozó népe a sokféleség példás egységében ezenképpen lett a kovásza a hamarosan az egész országra kiterjedő forradalomnak és szabadságharcnak” – hangsúlyozta a volt püspök. Szerinte rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron a Ceaușescu-rendszer és a hírhedt Securitate, a kommunista politikai rendőrség megosztó politikájával szembefordulva románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve ezáltal a román–magyar nemzeti megbékélés régóta érlelődő lehetőségét.
A „megértés és a békességkeresés ezen emelkedett állapotát” azonban három hónappal később derékba törte Marosváráshely „fekete márciusa”, a Securitate forgatókönyve alapján megrendezett pogromkísérlet – emlékeztetett az EMNT elnöke. „Amit egykor elkezdtünk, a kezdetekhez visszatérve, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozást és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük” – szögezte le Tőkés László, hozzátéve: a szélsőséges román nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottabban ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.
A temesvári rendezvényt számos illusztris közszereplő és egykori rendszerváltó személyiség tisztelte meg jelenlétével, így például Emil Constantinescu volt román államfő (1996–2000) is, aki Új Ezredév Református Központban megrendezett gálaesten elmondott beszédében kiemelte: a hit ereje volt az, ami megdöntötte az emberiség legkegyetlenebb diktatúráit, a kommunizmust. Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceaușescu-rezsim már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen. Elmondta: amikor az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Ion Iliescu államfőnek nekiszegezte a kérdést, hogy hisz-e Istenben, nem kampányfogásból tette. Az ország vezetésére ugyanis szerinte alkalmatlan olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy nem áll felette semmilyen hatalom és nem rendelkezik azzal a bölcsességgel, hogy tisztségét alázattal töltse be.
Dominic Samuel Fritz, Temesvár polgármestere úgy vélekedett: a helybélieknek kötelességük megőrizni és a következő nemzedékeknek továbbadni azokat a temesvári sajátosságokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az 1989-es népfelkelés éppen ebben a városban törjön ki. A fiatal elöljáró ezek közé sorolta a város lakóira jellemző szabadságszeretetet és nyitottságot.
Az 1989-es népfelkelés 35. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten felszólaló Sulyok Tamás, a Magyar Köztársaság elnöke kiejelentette: a mai szabad Románia Temesváron fogant. Tőkés Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak Románia szabadságának visszanyerésében, a népsanyargató diktatúra lebontásában – hangoztatta az államfő, felidézve, hogy a szabadság megélése ott kezdődött, hogy a temesváriak – magyarok és románok együtt – megvédtek egy magyar családot, sorfalat alkottak, hogy együtt védjenek meg egy magyar lelkészt, és ezzel egy olyan folyamatot indítottak el, amelynek hatására megdőlt az embertelen kommunista rendszer. A lelkipásztor bátor kiállása fogta közösségbe Temesvár népét, az ő szilárd ellenállása nyomán robbant ki a felkelést, amely elsöpörte a diktatúrát. „Az emberek évtizedek terrorja és elnyomása után ismét magukra találtak. De még közelebb kerülünk az igazsághoz, ha azt mondjuk, egymásra. Szomszéd a szomszédra, egyetemista a munkásra, román a magyarra, református a katolikusra, ortodox a baptistára és fordítva” – emlékeztetett Sulyok Tamás.
A köztársasági elnök kiemelte, a román–magyar közös történelmet jó néhány fekete folt tarkítja ugyan, de hiba lenne csupán ezekre fókuszálni. A két nép ugyanis nemcsak egymás mellett, hanem sokszor együtt élte meg történelmét, amelynek kiemelkedő pillanata volt a románok és magyarok 1989-es temesvári összefogása, bátor kiállása. „A szabadság közös. Nincs külön román szabadság és nincs külön magyar szabadság” – szögezte le. A jeles jogászként is ismert Sulyok Tamás beszédét azzal zárta, hogy Temesvár eszménye arra tanít, hogy az igazságért kötelességünk küzdeni, hogy mindig tegyük meg, amit megtehetünk. Nem hagyhatjuk, hogy belénk fojtsák a szót.
Az 1989. december 15-én megindult népfelkelés 35. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéssorozat ma ünnepi istentisztelettel, a Tőkés család Erős vár a család (is) címmel megjelent kötetének a bemutatásával és a forradalom kitörésének ikonikus helyszínét jelző emléktábláknál rendezett koszorúzással ért véget.
