A székelyföldi Kézdiszentlélek fölötti Perkő-hegyre több ezer zarándok érkezett ma, az ott álló Szent István-kápolna búcsúja alkalmával – írta az MTI.
Ünnepi prédikációjában Kovács Gergely gyulafehérvári érsek Szent István ereklyéjének, a Szent Jobbnak a képét felidézve arról beszélt, hogy a kezet imára is kulcsoljuk, de dolgozunk is vele, és oda is nyújtjuk másoknak. „Bárcsak mi is dolgos, alkotó, értékteremtő nemzetnek bizonyulnánk, és bárcsak mi is méltó utódai lennénk országalapító szent királyunknak” – imádkozott az érsek. Márton Áron püspököt idézve állapította meg, hogy ma különösen oda kell nyújtanunk segítő kezünket azoknak, akik leginkább rászorulnak erre.
Az érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek tennie kell a közös boldogulásért. „Szent István királyunk országot alapított. Nem elég azonban megalapítani, meg is kell védeni, megmaradását biztosítani kell. Mi mit teszünk ennek érdekében? Ez nemcsak a nagyok dolga, hanem mindannyiunké. Apáink, nagyapáink, őseink örökségét komolyan vesszük? Igyekszünk megőrizni, megtartani, óvni azt? Vagy esetleg lelkiismeret-furdalás nélkül lemondunk róla, odaadjuk annak, aki többet fizet érte?” – fogalmazott.
Az érsek arra figyelmeztetett, hogy Szent István nem saját érdekeit nézte, hanem az ország, a közösség javát követte. Éppen ezért kiváló példakép ma is mindenki számára. „Azt kívánom mindannyiunknak, hogy amikor Szent István királyra emlékezünk, amikor őt ünnepeljük, akkor tudatosítsuk a saját felelősségünket, kövessük az ő példáját alázatos imában, hitben, munkában, minden cselekedetünkben. Tegyük ezt hittel, felelősségtudattal, úgy ahogy ő: a végtelenbe nézve, és az örökkévalóságba törve” – zárta homíliáját az érsek.
A kézdiszentléleki ünnep délelőtt a község főterén álló Szent István-szobor mellett kezdődött, ahol az ünneplőket Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai helyettes államtitkára is köszöntötte. Ünnepi beszédében Szilágyi Péter úgy vélte: Szent István megtalálta a magyar nemzet megmaradásának kulcsát. Éppen ezért ma is vissza kell térni és ragaszkodni kell azokhoz az erkölcsi alapokhoz, amelyeket uralkodása alatt lefektetett. Ezek között a legfontosabbnak az európai kereszténység védelmét és fenntartását tekintette.
Szilágyi kijelentette: bárhol éljenek a világon, a magyarok egy nemzet részeként ünneplik augusztus 20-án országuk születését. „Ameddig meg tudjuk őrizni a Kárpát-medence egységét, ameddig békességben élhetünk benne, ameddig egy nyelven szólhatunk, és egyazon Istenhez fohászkodhatunk, addig minden nap van okunk az ünneplésre” – fogalmazott a budapesti politikus.
A Kézdiszentlélek fölötti Szent István-kápolna Csíksomlyó után a második legjelentősebb erdélyi búcsújáróhely. A Szent István-napi búcsúra évről évre ezrek zarándokolnak a Perkőre. A négykaréjos kápolna feltehetőleg a 13. században épült. A búcsúval egy időben falunapokat is tartanak Szentléleken. Utóbbi keretében ma néptáncfesztivált, koncerteket rendeznek a háromszéki településen. Az ünnepség este tűzijátékkal és tábortűz gyújtásával végződik.
Őrtűz az erdélyi Avas-tetőn, a székelyföldi Kézdialmás közelében az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepén. Fotó: MTI/Kátai Edit