Tovább bonyolódik idősebb Lomnici Zoltánék romániai kitiltási botránya, a román legfőbb ügyész ugyanis hét hónap után elutasította az ügyben tett feljelentést. Csakhogy a volt főbíró szerint a határozat törvénysértő, ami ellen panaszt nyújtanak be, és kérik az ügy teljes körű kivizsgálását.
Panasszal él idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke és Kulcsár-Terza József RMDSZ-es romániai parlamenti képviselő a román legfőbb ügyész kitiltási ügyben született elutasító határozata ellen – erről a volt főbíró tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Mint azt korábban megírták, id. Lomnici és Kulcsár-Terza azok után tett feljelentést Gabriela Scutea román legfőbb ügyésznél, hogy a nagyobbik román kormányzópárt (PSD) képviseletében Mirela Adomnicăi képviselőházi tag kezdeményezte az Emberi Méltóság Tanácsa elnökének és Tóth Kálmánnak, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökének a kitiltását Romániából. A Suceava megyei (Moldva) parlamenti képviselő tette ezt azért, mert nehezményezte, hogy Lomnici és Tóth kitüntetést adott át a terrorizmus miatt ártatlanul elítélt, éveket börtönben sínylődött két székely fiatalnak, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak.
Amikor Mirela Adomnicăi – akinek a nevét a Magyar Nemzet nem tudta helyesen leírni – az ügyben hivatalos levélben fordult Bogdan Aurescu külügyminiszterhez, akkor a parlamenti képviselő a részleges titkosítás ellenére azt állította, hogy a két székely elítélt egy gázvezetéket kísérelt meg felrobbantani a román nemzeti ünnepen Gyulafehérváron. Ez azonban új információ volt, ami sem a vádiratban, sem a büntetőeljárás anyagában nem szerepelt. Emiatt idősebb Lomnici Zoltánban és Kulcsár-Terza Józsefben felmerült a gyanú, hogy súlyos jogsértés történhetett, állam- vagy szolgálati titkot sérthettek, vagyis Adomnicăi olyan információkat hozhatott nyilvánosságra, amelyekhez eleve hozzá sem juthatott volna. Ráadásul ha ez így történt, akkor nemcsak a román parlamenti képviselő követhetett el bűncselekményt, hanem az is, akitől a titkos információkat megkapta. Az ügy tisztázása érdekében id. Lomnici és Kulcsár-Terza tavaly szeptemberben tett feljelentést.
A román legfőbb ügyész most, hét hónap után válaszolt a beadványra, és elutasította a feljelentést, mondván, a hosszú vizsgálat után elkészült határozat szerint a képviselőnő nem bűnös. A dokumentumban arra hivatkoztak, hogy a lehallgatott beszélgetésben egy karácsonyi időpont kapcsán szerepel annak lehetősége, hogy megrongálnak egy gázvezetéket. Csakhogy a képviselőnő a román külügyminiszterhez írt kérelmében más helyszínről, időpontról és a bűncselekmény megkísérléséről ír, míg a legfőbb ügyész csupán elhangzott mondatokat említ – hangsúlyozta idősebb Lomnici Zoltán. Hozzátette: így nyilvánvaló, hogy az elutasító határozat nemcsak határidőn túl született meg, de törvénysértő is, ezért is élnek panasszal. Ebben kérik az ügy teljes körű kivizsgálását.
Fontos tudni, hogy idősebb Lomnici és Kulcsár-Terza az üggyel kapcsolatban először közös levélben Marcel Ciolacuhoz, a román képviselőház elnökéhez fordult, de választ nem kaptak. Keresték a kitiltási botrány apropóján a külügyminisztert is, de Aurescu azzal hárított, hogy nem az ő hatáskörébe tartozik az ügy. Kulcsár-Terza a román belügyminiszterhez is hiába fordult.
Közben az is kiderült, hogy anyagilag is érdekelt lehetett a román titkosszolgálat (Serviciul Român de Informații, SRI) abban, hogy terrorizmus vádjával ítéljék el a két székely politikai foglyot. Mint ismert, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert a lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén Kézdivásárhely főterén. A két fiatalt ugyanakkor 2016-ban első fokon felmentették a terrorizmus vádja alól, és csak pirotechnikai eszközökkel elkövetett visszaélés miatt marasztalták el őket. De az ügyészség fellebbezett, végül 2018-ban jogerősen terrorcselekmény miatt kaptak öt-öt éves börtönbüntetést, noha értékelhető bizonyítékot nem mutatott fel a vádhatóság, a bíróság titkosított dokumentumokra hivatkozott, amelyet sem a vádlottak, sem a védőik nem ismerhettek meg.
Egy, az idősebb Lomnici Zoltán birtokába került dokumentumban a SRI (a kommunista Securitate utódszervezete) 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolóban azonban már jóval a jogerős ítélet előtt, még 2016-ban tényként rögzítették: megakadályozták egy tervezett terrorcselekményt, amely „lehetőséget teremtett volna, hogy áldozatok legyenek, és ez interetnikai feszültséghez vezetett volna”. Mint megjegyezte, a székely fiatalokat nem nevesítették az anyagban, de a körülmények alapján az látszik, a Beke–Szőcs-ügyről van szó. A jelentés szerint a „magyar szélsőségesek” a cselekményt Románia nemzeti ünnepére időzítették volna, ami szintén egyértelműen ezt bizonyítja – hangsúlyozta a volt főbíró.
A dolog innen válik igazán érdekessé, mert az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke arról számolt be, hogy akkoriban a román titkosszolgálat költségvetése egyik évről a másikra jelentősen csökkent. „A terrorizmus elleni harchoz éppen ezért uniós támogatást igényeltek, a forrás elköltésének igazolásához viszont eredmények kellettek. A titkosszolgálatnak így érdeke fűződhetett ahhoz, hogy az erdélyi magyarság megfélemlítését is célzó koncepciós eljárás számukra »eredményesen« fejeződjön be, ami meg is történt 2018-ban” – emelte ki idősebb Lomnici Zoltán.
