Zombori István szegedi történész, muzeológus új kötetben mutatja be a Bánság keresztény életében meghatározó szereppel bíró temesvári papnevelde építészeti történetét – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi munkacsoportja az MTI-t.
A közlemény szerint a magyar nyelvű közép- és felsőfokú papképzés nemcsak a hitélet gyakorlásához biztosított kiváló, művelt papokat a Bánságban, de az ő tevékenységük jelentette a terület falvaiban és városaiban élő ezrek számára a magyar anyanyelvi kultúra terjesztését is, 1806-tól.
A kifejezetten a papképzést szolgáló épület története Temesvár egykori polgármestere, Telbisz Károly és Glattfelder Gyula csanádi püspök 1913. július 4-én kötött szerződéskötésekor kezdődött. A kor sajtója e két meghatározó egyéniség közös érdemeként említi a korszerű teológiai intézet létrehozását: „Temesvár ifjú püspöke, Temesvár búcsúzó nagy polgármestere lehetővé tették, hogy új alma mater, új szeminárium új időknek neveljen papokat.”
Glattfelder Gyula püspök az ország elismert művészeire bízta az új egyházi oktatási központ tervezését és díszítését. A tervezésre pályázat útján Foerk Ernőt, a szegedi fogadalmi templom, a Dóm építészét választották. A belső terek freskóit, seccóit, az egyházi funkció mellett egyéb célokra is használt díszterem díszítését Nagy Sándor és Körösfői Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep alapítói és legfőbb alkotói készítették, az üvegablakok kivitelezője pedig a kiválóság tekintetében hozzájuk méltó üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa volt. A remekművek, amelyek a temesvári papnevelde épületében készültek a maguk korában kellő visszhangot, méltatást kaptak. Az MTI szerint a korabeli vélemények egyenesen azt hangoztatták, hogy a marosvásárhelyi Kultúrpalota mellett ez az épület Erdély legdíszesebb, legszebb alkotása – holott Temesvár sohasem tartozott a történelmi Erdélyhez, így ez az összevetés értelmetlen.
Az épület hanyatlása 1944-ben kezdődött, amikor a Temesvárra bevonuló szovjet csapatok ezt az épületet is igénybe vették, majd a kommunista rendszerben szétdúlták, művészeti értékeit elpusztították. Zombori Istán, a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szakmai vezetőjének kötete feltárja a múltat, és bemutatja a funkciójától és művészeti értékeitől megfosztott – napjainkban a román állami orvosi egyetem kollégiumaként működő – épület jelenét is.
A könyvet az MMA szegedi munkacsoportjának támogatásával az Esélyt a Szórványnak Alapítvány szervezésében Szegeden szeptember 19-én a Dóm Látogatóközpontban, a Temesvári Magyar Napok keretében pedig szeptember 21-én a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében mutatják be.
Egyéként a 8. alkalommal megszervezett Temesvári Magyar Napok idén szeptember 20-tól 24-ig tartanak, beleillesztve a Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretébe. A rendezvény programjai itt tanulmányozhatók: https://temesvarimagyarnapok.ro/2023/. A Bánság fővárosában 309 ezer lakost talált a tavalyi népszámlálás, de a helyi illetékesek hol negyedmillió, hol 350 ezer, sőt 450 ezer lakosról beszélnek. A temesvári magyarság lélekszáma ma már nem éri el a tizenötezret sem.
