Szinte egy napon adta hírül a sajtó, hogy az USA külügyminisztériumának Romániáról szóló 2023-as emberjogi jelentése szinte semmilyen kisebbségjogi problémát nem azonosított azon kívül, hogy vannak problémák a magyar anyanyelv használatával a közigazgatásban, valamint azt, hogy az Úz völgyében nem történt törvénysértés, legalábbi a román ügyészség szerint.
A csíkszeredai ügyészségnek szinte egy évébe telt, hogy lezárja a kivizsgálást az úzvölgyi katonatemetőben tavaly július 8-án történt durva beavatkozás ügyében. A vádhatóság szerint nem volt bűncselekmény a görögkeleti fakeresztek felállítása a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőséges román szervezet aktivistái és támogatóik által.
A 150 fakereszt felállítása azután történt meg, hogy 2023. június végén a dormánfalvi (Moldva) polgármesteri hivatal megbízásából eltávolították a korábban ugyanezen ultranacionalisták által felállított betonkereszteket, emlékművet és zászlósort, mert jogerős bírósági ítélet kötelezte őket erre, kimondva, hogy mindez törvénytelen módon történt. A Bákó Megyei Törvényszék ítélete szerint érvénytelen a betonkeresztekre kiadott építkezési engedély, ezért kellett eltávolítani azokat a Hargita megye, s azon belül Csíkszentmárotn község területén lévő, többnyire magyar katonák sírjaiból álló temetőből.
Ezt követően a Mihai Tîrnoveanu nevű „civil” vezette Nemzet Útja tagjai és szimpatizánsai 150 fakereszttel vonultak a helyszínre, és ezeket felállították az általuk „ott nyugvó román hősöknek” nevezett katonák emlékére. Emellett egy nagyobb, több mint 5 méter magas keresztet is felállítottak. Az akkor helyszínen tartózkodó rendfenntartók nem avatkoztak be, mondván, ezt csak akkor tették volna meg, ha összetűzés történik.
A július 8-án történtek után több feljelentés is történt a fakeresztállítás miatt, azóta mind „nyomoztak és vizsgálódtak”, de furcsa módon maga Tîrnoveanu sietett elsőként bejelenteni: az április elején készült ügyészségi rendelet megszünteti a büntetőeljárást az ügyben, és megállapítja, hogy a fakeresztek felállítása során nem történt bűncselekmény.
A helyi sajtó érdeklődésére Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester elmondta, ők is megkapták az ügyészségtől a tájékoztatást, amelyben az általuk jelzett bűncselekmények (gyűlöletkeltés, tulajdon megrongálása, erőszakrr, diszkriminációra való felbujtás) egyszerűen nem történtek meg. Az ügyészség ugyanakkor megállapította, hogy noha fennáll a lehetőség, hogy a 150 kereszt felállítása engedély nélkül történt, ez nem tartozik a bűncselekmények kategóriájába, mivel az úzvölgyi temető nem egy műemlékvédelmi övezet része. Vagyis egy székelyföldi, romániai magyar katonatemetőben bárki azt csinálhat, amit akar, az ortodox egyház áldásával és a különféle erőszakszervezetek asszisztálásával…
