Az ukrán politikának tudnia kell, hogy a teljes magyar nemzet a kárpátaljai magyarság mögött áll, a magyar állam semmilyen nyomás hatására nem fog lemondani az ottani magyarság érdekeinek védelméről, mert nincs külön határon túli és határon belüli magyar ügy – mondta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) tartott megnyitójában pénteken. Kiemelte: csak egységes magyar nemzet és egységes magyar ügy van. Sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Novák Katalin államfő nem vett részt az ülésen. Ott voltak viszont az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Szövetség delegációi, élükön Tőkés László, Izsák Balázs és Zakariás Zoltán elnökökkel. Az RMDSZ csak alacsonyabb szinten képviseltette magát.
Kövér László aláhúzta: a kárpátaljai magyarság ügye számunkra nem pusztán kisebbségi, hanem a szó legszorosabb értelmében vett egzisztenciális kérdés, mint ahogyan az előttünk álló XXI. században az európai népesség több mint egytizedét kitévő őshonos kisebbségi közösségek ügye sem csak erkölcsi, hanem életbevágó reálpolitikai kérdés is.
Ha ugyanis a számbelileg kisebbségben élő nemzeti közösségek identitása felszámolható, akkor hasonlóképpen felszámolható a számbeli többség nemzeti identitása is. Ha pedig a nemzetek – mint államalkotó közösségek – identitása elvész, akkor a nemzeti államok mint közhatalmak elveszítik legfőbb létjogosultságukat, elveszítik a közjót és közérdeket képviselő minőségüket, akkor a vesztfáliai béke óta fokozatosan kifejlődött európai közhatalmi rend is elveszíti az alapjait – fejtette ki az Országgyűlés elnöke.
Elmondta, ha mindez megtörténik, előbb általános európai politikai destabilizáció jöhet, majd általános európai társadalmi anarchia, végül pedig a rendteremtés ígéretével megérkezik a minden nemzeti értékelemet mellőző, a nemzeti érdekek helyett szupranacionális magán érdekeket szolgáló, minden demokráciát előbb csak kiüresítő, majd nyíltan mellőző európai birodalmi diktatúra, vagy ahogyan most még a tervezőasztalon nevezik, az Európai Egyesült Államok.
Felidézte, hogy a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború nem az első orosz puskalövéssel kezdődött, hanem akkor, amikor egyes vezető orosz politikusok megkérdőjelezték az ukrán nemzet önállóságát, kétségbe vonták az önálló ukrán nyelv és kultúra létét, és mindezzel tagadták az ukrán állam létjogosultságát is, nyíltan kifejezve, hogy a magát ukránnak valló világot oroszosítani kell.
Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor feltette a kérdést, mi a helyzet akkor, ha az áldozat maga is kétségbe vonja mások etnikai valóságát, azok korlátozására felszámolására törekszik? Az ukrán állam ugyanis nem 2022. február 24-e óta, hanem 2015 óta lép fel támadólag a saját nemzeti kisebbségeivel szemben. Kétségbe vonja a területén élő nemzeti közösségek jogát az önazonosságukhoz, anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz, törvényhozási eszközökkel, gyakran titkosszolgálati megfélemlítéssel, gyakorlatilag ukránosítani akarja őket – mutatott rá.
Ha 2015 óta az erősebb jogán az ukrán állam kétségbe vonva a létezéshez való jogukat felszámolásra, beolvasztásra ítélheti a szülőföldjén ezer esztendeje vagy sok évszázada élő ukrajnai magyar, lengyel vagy román nemzeti közösségeket, akkor mi akadálya van annak, hogy a jövőben valaki a még erősebb jogán kétségbe vonja a magyar, a lengyel vagy a román állam létjogosultságát, és erre hivatkozva annak felszámolására törjön – tette fel a kérdést. Szavai szerint mindaz, ami történik jelenleg Ukrajnában, azt bizonyítja, hogy az etnikai kizárólagosság vagy akár csak az etnikai dominancia politikája nem erősebbé, nem stabilabbá, hanem sérülékenyebbé és ingataggabbá teszi az államot.
Kitért arra is: az orosz–ukrán háború lezárását követően nem lehet újjáépíteni az európai biztonságpolitikai architektúrát a nemzeti jogok kérdésének méltányos rendezése nélkül. Ennek hiányában bármiféle új európai biztonsági koncepció csak homokra épül. A magyar nemzetpolitika javaslata az új európai biztonságpolitika megalapozásához az, amit a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2020-ban megfogalmazott, és amelyet a magyar Országgyűlés is megerősített: a nemzeti identitáshoz való jog váljon az egyetemes emberi jogok részévé, a számbeli többségben és számbeli kisebbségben élőket egyaránt illesse meg az anyanyelvének, kultúrájának és a szülőföldjük otthonosságának megőrzéséhez és utódaikra hagyományozásához fűződő joguk – mutatott rá.
A magyar nemzetpolitika álláspontja nem lehet más, mint hogy Európában a nemzeti problémák európai szintű, elvszerű és demokratikus megoldása – különösen a balkáni államok integrációjának folyamatára – nem csupán az emberi jogok komolyan vételének fokmérője, hanem elsőrendű biztonságpolitikai érdek is. A nemzeti identitás elleni jogsértések előbb-utóbb politikai destabilizációt eredményeznek, a nemzeti identitás elvszerű és jogszerű védelme pedig a politikai stabilitást és a biztonságot erősíti – hangsúlyozta.
Kövér szólt arról is, hogy az etnikai kizárólagosságra vagy dominanciára építő XIX. és XX. századi európai nemzetállami szerepfelfogásból mindenkinek ki kellene lépnie, akinek fontos, hogy a XXI. században is megőrizhesse a nemzeti államát. Európában – ha van jövő –, akkor az a fennhatósága alatt élő minden etnikummal szemben méltányos politikát folytató, cselekvőképes európai nemzeti államoké, amelyek képesek összehangolni érdekérvényesítő és érdekvédelmi törekvéseiket.
Kövér László kitért arra, a magyar összefogás nemcsak matematikai szükségszerűség a parlamentáris demokrácia keretei között mindenhol a Kárpát-medencében, hanem továbbra is történelmi létparancs, hogy ha netán újra megméretünk, többé soha ne találtassunk könnyűnek. Önfegyelemre és önuralomra a jövőben mindenhol a Kárpát-medencében minden bizonnyal még nagyobb szükség lesz, hiszen vannak, akiknek érdekében áll provokálni a magyar államot illetve a külhoni magyar közösségeket, hiszen az ő nézőpontjukból önbizalmában túlságosan is megerősödött magyarság veszélyezteti az uralmi terveiket – mondta.
„Noha sok vita van az európai értékekről, abban mindenki egyetért, hogy a nemzetiségeket megillető kisebbségi jogok az európai értékek részét képezik” – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a KMKF plenáris ülésén. A kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva kiemelte: a magyar kormány szolidáris a megtámadott Ukrajnával, különösen, mert az ukrán hadseregben magyarok is harcolnak, ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy Ukrajna alapvető európai értékek figyelmen kívül hagyásával, lábbal tiprásával, közösségi és egyéni jogok semmibe vételével az Európai Unió tagjává válhasson. „Azt várjuk, hogy többszöri ígéretet követően Ukrajna állítsa helyre azokat az egyéni és közösségi jogokat, amelyeket 2015 után elvont”, és amelyek sok helyen lehetetlenné teszik, de mindenütt rendkívül megnehezítik Kárpátalján az anyanyelvi oktatást. Hozzátette: a magyar kormány álláspontja, hogy a lehető leggyorsabb tűzszünet és béke szolgálja az érdekeinket, és képes nem csupán ukrán, de magyar életeket is megmenteni.
A miniszter leszögezte, ugyan Magyarországot a barátai, a szövetségesei és az ellenfelei is igyekeznek olyan helyzetbe hozni, hogy a lehető legkevésbé hallassa a hangját a kárpátaljai magyarság érdekében, ez nem fog sikerülni. Azt is mondta: a magyar kormány álláspontja világos, „elítéljük az orosz agressziót, ami nyilvánvalóan a nemzetközi jog durva megsértését jelenti”. Magyarország a 2015-ös migrációs vitában elmondott érveinek, elvi álláspontjának megfelelően – tekintve, hogy most mi vagyunk a legközelebbi biztonságos ország – felső korlát nélkül befogadja az Ukrajnából érkező menekülteket, gondoskodik róluk, munkalehetőséget, szociális és egészségügyi ellátást biztosít nekik. Emellett humanitárius segítséget biztosítanak nemcsak az ideérkezőknek, hanem a kárpátaljaiaknak, sőt az ukránoknak is – mondta. Hozzátette, a magyar történelem legnagyobb humanitárius segítségnyújtását szervezte meg a magyar állam civil és egyházi karitatív szervezetekkel együtt az elmúlt bő egy évben. Emellett pénzügyi támogatást is nyújtunk az Európai Unió keretein belül és azon kívül is Ukrajnának –fűzte hozzá.
Gulyás megjegyezte: miközben mindenféle kioktatást hallgathatunk, nekünk sem az orosz birodalmi politikáról, sem a megszállásról nem kell előadást tartani, különösen nem azoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1945-ben az orosz hadsereg bevonuljon, majd évtizedeken keresztül megszállva tartsa Magyarországot. Ahogyan nem kell kioktatni Magyarországot a kisebbségek elnyomásáról sem, hiszen a kommunizmus alatt és azóta is van tapasztalata erről a magyarságnak. A tárcavezető szerint a kommunizmus óta tartó időszakban új fejezetet nyitott a 2015 óta Ukrajnában meghozott törvények, törvénymódosítások és határozatok sora, amely jelentős mértékben nyeste vissza a magyar kisebbség egyéni és közösségi jogait.
Gulyás Gergely a nemzetpolitikáról szólva úgy értékelt: az elmúlt évtizedeben komoly előrelépést sikerült elérni. Fontos, szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is járó döntésnek nevezte a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak, amivel eddig több mint 1 millió 150 ezren éltek. Kiemelte: a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács is működik és rendszeres fórumai a határon inneni és túli politikai pártok, szervezetek és a kormány közötti kapcsolattartásnak.
Az elmúlt bő évtizedben több mint ötezer, a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar intézmény és szervezet tevékenységéhez járult hozzá a kormány, 5400 beruházást valósítottak meg a határon túli magyar területeken. A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot, évi 300 ezer gyermek számára teszik lehetővé a magyar nyelven tanulást. A 2022-23-as tanévtől minden külhoni régióban évi 100 ezer forintra növelték az oktatási-nevelési támogatás és a hallgatói támogatás összegét – sorolta.
A miniszter a határon túli osztálykirándulások bevezetésének kézzelfogható eredményeként említette, hogy a magyar egyetemisták 78 százaléka már járt határon túli magyarlakta területen, a Rákóczi Szövetséggel való együttműködés keretében pedig közel tízezer külhoni fiatal vesz részt évente a szövetség táboraiban. A sikertörténetek között említette a Kőrösi Csoma Sándor és a Mikes Kelemen Programot. Szintén fontosnak nevezte, hogy 1600 külhoni templom, plébánia, parókia, egyházi közösségi ház újult meg a magyar állam támogatásával, továbbá 100 sportberuházást támogattak. A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program keretében több mint 60 ezer vállalkozó juthatott hozzá több mint 200 milliárd forint fejlesztési forráshoz – mondta. Végül megemlítette azt az ezer Kárpát-medencei testvértelepülési kapcsolatot, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ne csupán a politikai vezetés szintjén, hanem a helyi közösségek között is természetessé és rendszeressé váljon a kapcsolattartás.
A KMKF május 19-i plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban a részvevők szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy az erőszak semmilyen formája nem lehet része nemzetközi viták megoldásának, sem etnikumközi feszültségek kezelésének. A KMKF üdvözli a magyar nemzetrészek egyöntetű és kiemelkedő hozzájárulását a háború menekültjeinek megsegítéséhez, a humanitárius segítségnyújtáshoz.
A KMKF elítéli az Ukrajna ellen indított katonai agressziót, és támogat minden lépést, amely a mielőbbi békét célozza. Hangsúlyozták, hogy a magyarság érdeke egy szuverén, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő őshonos nemzeti közösségeknek is életlehetőséget biztosító Ukrajna, ahol a magyarság létét nem veszélyeztetik, nyelvi és kulturális örökségét sem vonják kétségbe, hanem az egész országot és Európát gazdagító értékként ismerik el.
A KMKF szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel, amely a szerzett jogai csorbításának és a háborús helyzetben tovább fokozódó magyarellenesség következtében nem érezheti magát teljes biztonságban a szülőföldjén, ám tovább küzd megmaradásáért.
Az állásfoglalásban kiemelték, hogy Ukrajna uniós tagjelölt, a nemzeti kisebbségek védelme pedig az EU egyik deklarált alapértéke. A KMKF emlékezteti a nemzetközi közösséget, hogy az egyéni és közösségi kisebbségi jogok tiszteletben tartása és a nemzeti kisebbségek védelme a demokrácia és a jogállamiság próbaköve. Az az ország tekintheti magát az európai értékközösség részesének, illetve az első számú uniós csatlakozási feltételt teljesítőnek, amelyik megfelelően védi a nemzeti kisebbségeket, az érintett közösségeket partnernek tekintve – írták. Kitértek arra is, hogy a KMKF rokonszenvvel és határozott elvárásokkal figyeli Ukrajna európai útját, és egyetért a magyar kormány álláspontjával, miszerint akkor lehet támogatni az ország további euroatlanti integrációs közeledését, amikor helyreállítják a magyar nemzeti közösség 2015-ig létező jogait.
A KMKF különösen időszerűnek tartja kifejezni, hogy a konfliktusokban a nemzeti kisebbségek bizonyulnak a legsérülékenyebbeknek. A kisebbségek védelme ugyanakkor jótékony hatást gyakorol az európai társadalmak biztonságára, demokratikus működésére és békés fejlődésére. A KMKF ezért szorgalmazza, hogy a kisebbségek identitásának, kultúrájának és nyelvének védelme olyan érték legyen, amelyet az Európai Unió intézkedésekkel véd.
A KMKF támogat minden olyan kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kívánja tenni, az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe, és továbbra is követendő megoldásnak tekinti a közösségi önkormányzatiság különböző – több európai országban működő – közjogi formáit.
A KMKF megállapítja azt is, hogy a magyar nemzetpolitika szülőföldön való boldogulást segítő eszközrendszere, különösen a nyelvhasználati és az anyanyelvű oktatási jogok érvényesítése jótékony hatást gyakorol a magyar közösségek megmaradására. Ugyanakkor szembe kell nézni az évek óta kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal, valamint az asszimiláció és az elvándorlás a népszámlálási adatokban is megmutatkozó negatív következményeivel.
A KMKF tagjai továbbra is közösen kívánnak fellépni a szülőföldjükön maradó minden magyar boldogulásáért, amihez a gazdasági prosperitás mellett a megemelt összegű oktatási-nevelési támogatás is hozzájárul, és visszavárnak mindenkit, aki a szülőföldjére való visszatérés mellett dönt. Ennek szellemében támogatják mindazokat az intézkedéseket, amelyek kulturális és természeti értékeink védelmével a Kárpát-medence vonzerejét növelik.
