Ünnepélyes istentisztelet keretében szombaton felszentelték a Szentendrei Skanzen Erdély-épületegyüttesében található nyárádgálfalvi unitárius templomot. A ceremóniát Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke celebrálta.
A szentendrei falumúzeum és a Magyar Unitárius Egyház megállapodást kötött a templom további hasznosítására. Az unitárius közösség szertartásainak helyszínéül is szolgálhat a skanzen nyárádgálfalvi temploma.
Idén májusban adták át a skanzen Erdély-épületegyüttesének első kiállítási egységét, amelynek központi szakrális épülete a romániai Maros megyéből, Nyárádgálfalváról származó unitárius templom. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításai eddig is otthont adtak különböző felekezetek épületeinek. A skanzenben római katolikus, görögkatolikus és református templom is található, amelyekben istentiszteletet, keresztelőt, esküvőt is tarthatnak.
Az Erdély-épületegyüttes központi szakrális épületének unitárius templomot választott a skanzen, hiszen az unitárius vallásnak különleges szerepe van Erdély történetében: az egyetlen magyar alapítású vallás a 16. századi Erdélyben született meg. Ma Erdélyben és Magyarországon 70 ezer ember vallja magát unitáriusnak.
A nyárádgálfalvi unitárius templomot 1757-ben Szentiványi Zsigmond földbirtokos költségén építették. Mivel az ellenreformáció időszakában királyi engedély nélkül emelték az épületet, azt Mária Terézia bezáratta, és csak 1772-ben engedélyezték a kinyitását. Ezután készült el a berendezése, amelynek emlékét őrzi a keleti karzaton, a kazettás mennyezeten és a szószékkoronán az 1773-as évszám. A templom tere az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűségét mutatja, megcsodálható a szószék és úrasztala mellett a már említett szószékkorona.
A skanzenbeli Erdély-épületegyüttes templomának kőkerítésén kiállítás ismerteti meg a látogatókat az unitárius vallással és történetével. A templom belső terében a rendszerváltás előtti Románia falurendezési tervének, a falurombolásnak mementóit mutatja be a múzeum.
A szakrális épületek a közösség vallásgyakorlatának központi helyszínei, de kisebbségi létben a nemzeti identitás megtartásában is fontos szerepet töltenek be. Ennek a kisebbségi létnek a jelképeként a skanzen nyárádgálfalvi templomában látható egy 95×173 centiméteres nemzeti színű zászló, amelyet a gálfalvi unitárius közösség adományozott a Skanzennek. A zászlót a besorozott katonák szekerére tűzték. 1945 után rejtegetni kellett, 1989-ben került elő az orgona mélyéről.
Az MTI közleménye szerint ma Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Kovács Istvánt, a Magyar Unitárius Egyház püspökét. A megbeszélésen – amelyen részt vett Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár is – áttekintették az unitárius egyház előtt álló kihívásokat, feladatokat, valamint beszéltek az erdélyi magyar nemzetpolitika aktuális kérdéseiről is.
