Az úzvölgyi (Hargita megye) katonatemetőben törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek ügyében született táblabírósági határozat ellenére sokan pesszimisták a tekintetben, hogy végre lehet-e hajtani egy ilyen jogerős döntést a mai Romániában. Miközben szélsőséges román szervezetek román–magyar konfliktussal fenyegetőznek, a magyar jogászok higgadtságra intenek.
Kis Júlia kolozsvári jogász a Krónika.ro megkeresésére elismerte, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem ígérkezik gyors sikertörténetnek, szerinte azonban a román jogrendben adottak a lehetőségek arra, hogy az ügyet törvényesen rendezzék. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere azt mondta: az ítélet részletes írásbeli indoklásának kiközlése után döntenek a hogyan továbbról.
A Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) polgármesteri hivatalának illegális úzvölgyi temetőfoglalása és az ortodox betonkereszteknek a katonatemetőben történt elhelyezése vezetett a Hargita megyei Csíkszentmárton önkormányzata által 2019. júliusában indított perhez a Bákó megyei törvényszéken. A moldvai és a székelyföldi megye határán álló aprócska, ma már lakatlan település magyar katonatemetője 2019 óta áll a figyelem középpontjában, amikor szélsőséges román csoportok megszállták a sírkertet, a dormánfalvi elöljáróság pedig betonkereszteket rakatott a vélt román katonasírok fölé.
A Hargita megyei község a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat anyagi és szakmai támogatásával indította el a pert. A felperes Kis Júlia ügyvédet bízta meg a jogi képviselettel, a kolozsvári jogász állította össze a teljes peranyagot és végigkövette a bírósági eljárást. Az első fokon, 2022. február 10-én a csíkszentmártoniak javára született kedvező törvényszéki döntést követően – a dormánfalviak fellebezése nyomán – az ügy a Bákói Táblabíróságra került (amely Bákó és Neamț megyék fölött illetékes). Napra pontosan egy évre rá, 2023. február 10-én a területi ítélőtábla helyben hagyta a Bákó Megyei Törvényszék határozatát: a végleges bírósági döntés érvényteleníti a temető román parcellájának az építési engedélyét és elrendeli a törvénytelen építmények lebontását.
Az erdélyi magyar közvéleményt a hogyan tovább kérdése foglalkoztatja leginkább a múlt héten kihirdetett végleges ítélet nyomán. Ki és mikor fogja lebontani az illegálisan felépített betonkereszteket az úzvölgyi temetőben? Kis Júlia ügyvéd szerint a bírósági határozatok végrehajtásának pontosan meghatározott menete van a romániai jogrendben. Mindenre van törvényes rendelkezés, hogy mikor mi a teendő, mikor kell végrehajtóhoz folyamodni, amennyiben a vesztes fél nem hajlandó végrehajtani a bírósági határozatot. Elismerte viszont, hogy a végrehajtási procedúra nem lesz egyszerű és gyors eljárás, mert léteznek olyan jogi lehetőségek, amelyekkel késleltetni lehet egy bírósági határozat gyakorlatba ültetését. Románia pedig e tekintetben egy dzsungel.
A Nemzet Útja (Calea Neamului) elnevezésű román szélsőséges szervezet vezetője, Mihai Târnoveanu már mozgósítást hirdetett a hasonszőrű román szervezetek körében, amennyiben sor kerülne a betonkeresztek lebontására. ,,Akárcsak 2019-ben, a mostani bírósági döntés végrehajtásakor is ott leszünk az úzvölgyi temetőben” – fenyegetőzik a fasisztoid, magyarellenes szervezet vezetője. George Simion, az irredenta parlamenti párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke egyenes az igazságszolgáltatás függetlenségét vonta kétségbe, mi több, törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amellyel megváltoztatná a romániai katonatemetők jogi besorolását, a védelmi minisztérium hatáskörébe utalva valamennyi sírkertet, kiszolgáltatva azokat az államhatalom kénye-kedvének, a „nyavalyás civilek” ellenében.
