Aggodalmának adott hangot pénteken az ActiveWatch jogvédő szervezet, valamint a Technológiáért és Internetért Egyesület az Országos Audiovizuális Tanács (Consiliul National al Audiovizualului – CNA) cenzúrával felérő döntései miatt. Reagálásban Marcel Ciolacu miniszterelnök is túlkapásnak nevezte a médiahatóság egyes intézkedéseit.
Közleményében a két szervezet rámutatott, a gyűlöletbeszéd vagy az erőszakra való felbujtás elleni jogos és szükségszerű harcot nem szabad eszközként használni a kényelmetlen vélemények cenzúrázására. „Az ilyen túlkapások csak veszélyeztetik a demokrácia és az emberi jogok védelméért folytatott küzdelmet, táplálják az összeesküvés-elméleteket és aláássák az állami intézményekbe vetett bizalmat. Az állami hatóságok döntéseinek bírálata alkotmányos jog, amelyet védeni kell” – szögezték le.
A tájékoztatásban példaként hozták fel a CNA-nak azt a döntését, amellyel elrendelte a Marius Tucă újságíró YouTube-csatornájára feltöltött egyik videóanyag törlését. Az ActiveWatch szerint a döntés aránytalan a felrótt tetthez – egy sima politikai véleménynyilvánítás – képest, és a törvény visszaélésszerű értelmezésének az eredménye. Egy véleményt nem lehet az audiovizuális törvény egyetlen cikkelye alapján szankcionálni, figyelmen kívül hagyva ugyanannak a jogszabálynak a többi odavágó cikkelyét vagy a véleménynyilvánítás szabadságához és a sajtószabadsághoz való alkotmányos jogot – magyarázták. Marius Tucă bizonyos állami intézmények döntéseiről nyilvánított véleményt, amelyet lehet vitatni, de nem lehet illegálisnak nyilvánítani, „mert így a hatóságok döntéseivel kapcsolatos bármilyen bírálat törvénytelennek minősíthető” – nyomatékosították.
A közlemény aláírói hozzátették, hogy az audiovizuális kommunikáció bármely formájának cenzúrázása tilos, és felhívták a figyelmet arra, hogy az audiovizuális törvény nem alkalmazható minden olyan magánszemélyre, aki audiovizuális tartalmat tesz közzé az interneten.
Tucă egyébként azt hangoztatta ominózus videójában – sokezer honfitársához hasonlóan –, hogy a november 24- elnökválasztások után történt hatalmi intézkedések egy olyan államcsíny epizódjai, amelyek a jelenlegi posztkommunista rendszer konszolidációját biztosítják. A CNA más, hasonlóan kritikus véleménynyilvánításokat is letiltott az elmúlt időszakban, napi gyakorlattá téve az audiovizuális cenzúrát.
A román sajtó szerint mindazok, akiket üldöz a CNA, a bírósághoz kéne forduljanak. A szkeptikusok szerint viszont a román igazságszolgáltatás valójában egy követ fúj a hatalommal.
Érdekesség, hogy a CNA-nak elnöke sincs 2024 decembere óta – amikor az előző elnöknek lejárt a mandátuma –, a 11 tagú testület élén jelenleg egy alelnök áll. A tagok a parlament által kinevezett, politikai háttérrel kijelölt emberek, köztük olyanok is, akiknek soha semmi közük nem volt a sajtóhoz. Ilyen például Borsos Orsolya Éva, az RMDSZ delegáltja, aki egy teljesen obskurus bukaresti minisztériumi bürokratából lett médiafelügyelő, a CNA honlapján sem az életrajza, sem a fotója nincs feltüntetve, ahogy a többieké…
