Karácsony Gergely a napokban Beregszászba látogatott. Nincsen ezzel semmi baj, sőt kifejezetten üdvözlendő, ha a magyar főváros első embere tiszteletét teszi Budapest kárpátaljai testvérvárosában. Annál különösebb, hogy látogatásáról a főpolgármester először angol nyelvű Twitter-oldalán számolt be, és mivel nem valószínű, hogy a beregszászi polgárok angol nyelvű Twitter-oldalak böngészésével múlatnák az idejüket, felmerül a kérdés, hogy vajon mi lehetett a cél az angol nyelvű híradással.
Sok mindenre gondolhatunk ennek kapcsán onnantól, hogy – magyarul nem beszélő – megbízóit kívánta a tájékoztatni aktuális programjáról, egészen odáig, hogy azt kívánta demonstrálni, hogy végre megtanult angolul.
Csakhogy hiba csúszott az angol nyelvbe. Vagy a földrajzba. Karácsony ugyanis arról írt, hogy Budapest „Transcarpathian”, azaz Kárpátokon túli testvérvárosában járt. Beregszász azonban nem lehet Budapest Kárpátokon túli testvérvárosa, mivel Beregszász Budapestről nézve, és általában, magyar szemszögből szemlélve a világot, nem a Kárpátokon túl, hanem a Kárpátokon innen található. Egészen közel a Kárpátokhoz, szinte a Kárpátok alatt. Vagyis Kárpátalján. Így mondjuk magyarul. De nemcsak magyarul. Kárpátalja megnevezése angolul Subcarpathia, vagyis Kárpátok alatti terület.
Van persze olyan nyelv, ahol Kárpátalját Kárpátokon túli területként ismerik, mégpedig az orosz, ahol Kárpátalját Zakarpatye, vagyis Kárpátok mögötti területnek nevezik. Nyilván ez érthető elnevezés, ha valaki Moszkvából szemléli a világot. Budapestről, vagy éppen Ungvárról tekintve azonban már más (kellene, hogy legyen) a helyzet.
De mi a helyzet az ukrán nyelvben? Ukránul Kárpátaljára két megnevezés létezik, az orosz nyelvből eredő Zakarpattya és a magyar Kárpátalja elnevezés tükörfordításaként a Pidkarpattya. A pod névelő vagy annak valamilyen formája minden szláv nyelvben azt jelenti, hogy valami alatt, csak az ukránok különcködnek, akik annak érdekében, hogy az orosz nyelv lebutításával létrehozni kívánt nyelvüket megkülönböztessék az orosztól, sok orosz szót úgy ukránosítottak, hogy az o (más szavak esetében az e) betűt egyszerűen i-re cserélték, így lett Lvovból Lviv, Harkovból Harkiv (vagy például a kenyeret jelentő hleb-ből hlib) a pod névelőből pedig pid. Ez a meglehetősen szegényes fantáziáról, ám annál nagyobb erőlködésről tanúskodó ukrán nyelvcsinálási próbálkozás azonban mit sem változtat azon, hogy Kárpátalja ukránul is Kárpátalja.
Kárpátaljára és annak elnevezésére tehát két módon lehet tekinteni. Lehet a lassan három és fél évtizede elmúlt szovjet-orosz világ egyfajta maradványaként, amikor Kijev, Moszkva és Ungvár ugyanazon országhoz tartoztak, amikor Kijevből és Ungvárról is moszkvai perspektívából szemlélték a világot, és amikor Kárpátalja a szovjet birodalom egy kis hátsó udvarrésze volt. Vagy lehet magyarként és – magyar vagy ukrán – kárpátaljaiként.
Vagyis, ha Karácsony Gergely saját bevallása szerint a „Transcarpathian” régióban járt, három eset lehetséges:
1. Valójában nem Beregszászban járt, hanem valahol a Kárpátokon túl egy városban, amelyről elhitették vele, hogy az Beregszász.
2. Karácsony Gergely moszkvai perspektívából szemléli a világot.
3. Karácsony Gergely mégsem tanult meg angolul.
A döntést kedves olvasóinkra bízzuk.
Felföldi Zoltán / Magyar Nemzet
Címkép: Baloldali városvezetők Kijevben