Megyeri Dávid Karácsonyi buktarecept című Magyar Nemzet-beli cikkében gyors látletet állított ki a magyar főváros élére 2019-ben került bagázs „eredményeiről”. Alább olvasható.
Kellér Dezső, a legendás humorista egy ízben a saját korán élcelődött a színpadon, mire beszélgetőtársa azzal vigasztalta: az idős kornak is sok szépsége van. Kellér visszakérdezett: Igen? Egyet mondjál! Így vagyunk Karácsony Gergely fővárosra szakadt főpolgármester érdemeivel is, amikor a baloldali kutyulékkoalíció hívei az eredményeit emlegetik.
Mert rendben, legyünk nagylelkűek, és fogadjuk el munkahipotézisnek, hogy vannak a Párbeszéd nevű pöttömpárt vezérürüjének, reklámarcának önálló eredményei, fejlesztései. De akkor tessék, álljanak elő a farbával, és legalább egyet mondjanak, de most rögtön!
Előrebocsátjuk: nem lehet a Tarlós István előző főpolgármester által elindított, előkészített beruházásokkal, így a Blaha Lujza térrel vagy a Lánchíd felújításával, a 3-as metró rekonstrukciójával előhozakodni, mert nagyrészt idegen tollakkal nem illik ékeskedni. Főként úgy nem, hogy már kezdtek a pestiek tréfásan Blaha Luca székét emlegetni, olyan lassúsággal készült el a tér, jórészt kormányzati forrásokból. A másik két felújítást szintén annyira nyögvenyelősen hozták tető alá, hogy sokan már azt hitték, az Unokáink sem fogják látni városvédő tévésorozat újraélesztéséhez szolgáltak csupán munícióval. Ugye nem képes senki egyetlen icurka-picurka fejlesztést, tisztán a dölyfös, a nem balos sajtóval szóba sem álló főpolgármester nevéhez kötni?
Ugyanígy kérjük az igen tiszteletlen baloldali szubkultúrát, mondjanak legalább egy apró beruházást vagy a mai fővárosi vezetéshez kötődő ügyet, amelyet nem sző át pókhálóként a korrupció.
Fel kellene kötni a fogyatkozó számú Karácsony-hívőknek az alsóneműt, ha egyetlen példát elő akarnának kotorni. Nem, kérem, nem fogadjuk el azt a választ sem, hogy Karácsony elvtárs-pajtástól magától tudják: nem volt semmilyen stikli, sundám-bundám, suba alatti umbulda a Lánchíd késleltetett, jócskán csökkentett tartalmú, ám súlyos milliárd forintokkal megemelt költségű felújításával kapcsolatban. Mint ahogy nincs közük ahhoz sem, hogy a munkálatokat irreálisan megdrágítottan végző A-Híd másfél milliárdos, több mint gyanús pénzátutalással lepte meg az Amnesty-vezér testvére cégét, amit aztán a boldog kedvezményezett tovább is utalt a magánszámlájára, továbbá annak rendje és módja szerint fel is vett ropogós bankjegykötegekben. Nem szól róla a fáma, de mi azon sem lepődnénk meg, ha Karácsony szintén hatósági nyomozás alatt lévő kampánya mesebeli ötszázmilliónyi valutájának gyűjtésére rendszerbe állított adományládikája is előkerülne, és a végén kiderülne: Vigék abban cipelték el a készpénzben felvett kilencszázmilliócskát. Megannyi kérdés sorakozik tehát, amelyeknek közös nevezője, hogy a közlekedésblokkoló karók nagy barátja, a kiváló buktareceptek híve, a jelenlegi főpolgármester semmi kivetnivalót nem talál bennük, illetve azt mondja, semmi köze hozzájuk. Nagyban gyengíti azonban az általa közöltek hitelét, hogy cáfolatként érveket nem sorakoztat föl, mert láthatóan úgy véli, a fölényeskedő, lenéző vigyorgás a legjobb válasz mindenre.
Ez viszont felveti annak az alapos gyanúját, hogy követi nagy tanítómesterét, bölcs vezetőjét, Gyurcsány Ferencet abban, hogy fordított Midász királyként nem arannyá, hanem koprolittá, azaz fosszilizálódott, megkövesedett anyagcseretermékké válik minden a kezében. Talán nem is baj, ha nem hajlandó még szóba sem állni a balos takarítómédián kívül senki mással. Bőven elegendő, ha a júniusi választáson a baloldali roncspártok helyett a fővárosi választók adják meg helyette a helyes választ a Budapestet elborító korrupciós botrányokra a szavazólapokon.
