Fontos az anyanyelvhez és a közösségi képviselethez való ragaszkodás

A magyar önazonosságot az anyanyelv továbbadásával lehet csak megőrizni, de az is rendkívül fontos, hogy a közösségi képviselet is mindenkor biztosított legyen – hangoztatta Szili Katalin ma a Szatmár megyei Egriben (rom. Agriș), a település nagy szülötte, Csűry Bálint magyar nyelvész és nyelvjáráskutató születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

A miniszterelnöki főtanácsadó köszönetet mondott az egrieknek, amiért iskolájukat a település szülöttéről, a magyar dialektológia egyik úttörőjének számító, tudományos pályafutását Kolozsváron és Debrecenben kiteljesítő nyelvészről nevezték el, ezáltal is elősegítve, hogy a felnövekvő nemzedék megismerje munkásságát, azt az összetartó erőt, amit a nyelv jelent a magyar identitás megőrzésében.

Kiemelte, hogy a 2011-ben megalkotott új magyar alkotmány is az önazonosság megőrzését helyezi előtérbe. „Mi lehet fontosabb az identitás, az önazonosság megőrzésénél, mint maga a nyelv? Hiszen ez adja a lehetőséget lelkünk kifejezésére és mindannak a tudásnak az átadására, ami csak és kizárólag a miénk. Ez a magyar nyelv, és ezért is fontos számunkra az, hogy felelősséget viseljünk egymásért – ne csak érezzünk, hanem viseljünk is –, hogy a magyarság közösségeit Magyarországon, Magyarországon kívül, valamennyi közösséget megőrizzük, megtartsuk és elősegítsük azt, hogy ezek a közösségek tovább tudják adni a saját ifjúságuknak ennek a felelősségét, ami nyilván a magyarság megmaradását is jelenti” – fogalmazott Szili.

Megállapította: Csűry Bálint nemcsak szülőföldje, a Szamoshát, hanem a Csángóföld nyelvjárásait is kutatta, az egész nemzet tudósa volt, aki olyan értékkel gazdagította magyar nemzetet, ami nélkül sem a hagyományőrzés, sem a nyelvőrzés nem lehetséges. A miniszterelnöki főtanácsadó úgy értékelte: a Magyar Népnyelvkutató Intézetet alapító igazgatójaként, a trianoni diktátum idejét átélő Csűry is azt tartaná ma a legfontosabbnak, hogy a magyarság jövője biztosított legyen. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy Brüsszelben, Bukarestben és mindenütt, ahol magyarokat érintő döntés születik, ott legyenek a közösség képviselői.

Innentől Szili Katalin választási korteskedésbe kezdett, kijelentve: „Számunkra ez az év egy különlegesen fontos év. Én úgy hiszem, hogy minden támogatást meg kell adnunk ahhoz, hogy sikeresek legyenek a jelöltek valamennyi szinten, és hogy valóban akkor, amikor döntés születik egy asztalnál, akkor ott üljünk az asztalnál.” Hozzátette: fontos, hogy a választott képviselők hozzájáruljanak a Románia és Magyarország, a két nép közötti párbeszédhez, a harmónia és békesség távlatos megteremtéséhez. A továbbiakban RMDSZ-politikusok igyekeztek rátenni egy lapáttal a Szili által mondottakra, a szokásos közhelyeket hangoztatva.

A megemlékezés az egri református templomban igehirdetéssel kezdődött, majd a Csűry Bálint-szülőházon elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával és az iskola diákjainak alkalmi műsorával folytatódott. Az 1886. február 13-án született és 1942-ben ugyanezen a napon elhunyt Csűry Bálint emlékét szobor is őrzi szülőfalujának róla elnevezett iskolája előtt. A Hrenyu Péter iskolaigazgató által kezdeményezett és megszervezett vasárnapi megemlékezés a nyelvész szobrának megkoszorúzásával ért véget.

A Csűry Bálint Általános Iskolában kizárólag magyar tagozat működik, mintegy száz diákkal. Két óvodás csoportjuk van: az egyik csoportba 12-en, a másikba pedig 16 gyerek jár. Egriben a legutóbbi népszámláláson 940-en vallották magukat magyarnak, ami a település lakosságának kétharmada.

A Szatmárnémetitől 20 km-re északkeletre, Gombástanya és Mikola között található falu másik ismertebb szülötte Visky Ferenc (1918–2015) református lelkész, teológiai és evangéliumi író, akit a kommunisták 1958 májusában letartóztattak és a bethanista CE-mozgalom elleni koncepciós per elsőrendű vádlottjaként 22 évre ítélték. Nagyváradon és Szamosújváron raboskodott, 1964-ben az általános kegyelmi rendelet alapján szabadult. Ezután a bihari Hegyközpályiban volt lelkész, de továbbra is megfigyelés alatt állt. 1983-ban kényszer-nyugdíjazták, utána haláláig Nagyváradon élt.

Total
0
Megosztás
Előző hír

Háborús állapotok Európában, az uniós agrárbiztos fejét követelik

Következő hír

A magyar főváros lezüllesztésén ügyködött

Related Posts
Total
0
Megosztás